Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)
VIII. Nyomda
VIH» NYOMDA A/ Általában B/ Európai nyomdászat Ezen előtörténet tette vitatottá Gutenberg szerzőségét, mert a kinai fatáblanyomathoz hasonlóan a mozgatható betű gondolata is Európába juthatott a kereskedők révén, és ez a nyomdászat lényege: a gépies sokszorosítás mozgatható betűkkel. Lehet viszont, hogy nem hallott róla és csak az aranymüyesség adta a gondolatot, hisz nagyapja, apja, s ő maga is az volt. Viszont lehet, ho^ry az éremkészitési módszer csupán a betű előállítás technikai megoldásához segített hozzá. Ma még nem tudjuk pontosan eldönteni, de ez v E rövid áttekintésben csupán a nymnda technikai történetével foglalkozunk - az előbbieknek megfelelően -, külső történetével nem* A nyomda lényegét tekintve - mint említettük - olyan, íróeszköz, amelyik sok példányban, "irja le M a kívánt szöveget. Célja tehát a szövegsokszorositás* Fejlődéstörténete sok ezer évvel ezelőtt kezdődik; a pecsét használattal, mert a peösét e szempontból - nyomóforma. E megállapítás természetesen csak tágan értelmezve érvényes., A tényleges megindulás sokkal későbbi. Kínában indult útjára az 5. században, a domború pecsét használattal. T.sz. 450-ben alkalmazták először kis nyomópecsétekhez a tintát, vagyis tust a papír pecsételésére. 575-ben pedig a nagyobb un. Taoist pecséteket. E bélyegzőből fejlődött ki aztán a fatáblanyomás: a szövegrésznek nagyobb fatáblára való dnmbóru tükörképes kivésése, - nyomőforma - és papirra nyomása. Az első ilyen emlékünk a Wang Chiah által 868-ban nyomtatott közismert Gyémánt Sutra. 1250-ben - kinai hatására - már Egyiptomban is megindul a fatáblanyomás, Európában pedig 14 25-ban, kép ^kártya nyomásra használták. Á következő jelentős fázis volt Pi Sheng 1041-49. közötti találmánya: a mozgatható nycmsdabetü, vagyis a tábla feldarabolása. Koreában fejlődött tovább. Uj anyagot is alkalmaznak, femet és-porcelánt* 1403-ban megkezdték a mozgatható . betűk készítését.
