Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

főzik, majd sorba&apcsolt szürődobokkal mossák, utána a facsiszolathoz hasonlóan osztályoznák és besűrítik* A főzőben lejátszódó cellulózfeltérés folytatása a fehérítés és nemééit és. Az emiitett segédanyagokat Ad. ott/hasanálják fel e célra. , A fehérítésnek két típusa van. Az egyik a hollandifefíérités. A fehérítő hollandiba vezetik a fehérítendő anyagot és a megfelelő fehérítő anyagot hozná adagolják. Fehérítés után az anyagot a mosódobbal kimossák. A másik a többlépcsős toronyfehérités: az emiitett anyagot az un. fehérítőtornyokban adagolják a cellulózhoz, majd egy mosóberendezéssel kimossák, ezután az alkalizáló toronyban lugositják, a mosódobon kimossák, és végül a fehérítő hollandiban utánfehéritik és ismét kimossák. A nemesítés célja az /alfa/ cellulóztartalom növelése. £ét típusa van, mindkettő lényegében alkalikus Brezelésen alapul. A meleg nemesítésnél a cellulózt a nemesítő anyag hozzáadagol ásával az un. Thorne-toronyba 90 C° kb. 2 óráig tartják, majd hígítják és az utánfehéritő hollandiba engedik. A hideg nemesítésnél a cellulózt szobahőmérsékleten, töményluggal keverve, egy tartályban,bizonyos ideig tárolják

r majd a lúgot csigaprásen kinyomják. 5/ Papir- és karton-lemez gyártás Az előbbeniékben ismertetett alapanyagokból készült papíripari termékek között, négyzetméter súlyuk alapján megkülönböztetünk papirt, kartont és lemezt. Papir a 180 g/m^ alatti, karton a, 180-400 g/m

2 közötti, lemez pedig a 400 g/m

2 feletti termék. Mindhárom lényeges munkafázisa azonos: alapanyag előkészítés, lapképzés, kiszerelés* Az elsőhöz mindháromnál közös gépi berendezést használnak, az utóbbi kettőnél azonban némileg eltérőt; a/ Papírgyártás A papírgyártás müveletrészei: alapanyag előkészítés, pépkószités /őrlés/, enyvezés, töltés, festés, péptisztitás,