Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

c/ Enyvező anyag A papir enyvezéséhez, vagyis szivóképességének csökkentéséhez és igy iróképességének fokozásához általában fenyőfából nyert gyantát /kolophonium/ használnak, amelyet rendszerint marónátronnal vaggy szódával elszappanositanak, ezzel vizoldhatóvá teszik, majd anyagában az anyagrostokra többnyire aluminiumszulfáttal /M^/SO/^/ <= timsó - kicsapatják. Ritkábban használják még a parafint, a bitument, a melamin műgyantát is az enyvezéshez. d/ Töltő anyagok Rostmegtakarítás céljából és bizonyos fizikai tulajdonságok megváltoztatása /áttetszősség, szin stb*/ érdekében alkalmazzák. E célra általában kaolint /Al /SÍO3/3/, gipszet /CaSO/j/, és krétát /CaCO^/ használnak

0 e/ Festő anyagok A papir színének megváltoztatása érdekében a színtani alapfogalmak figyelembe vételével, általában anyagában alkalmaznak különböző tipusu festő anyagokat. A mai kor papirfestéke a mesterségesen előállított szerves festékből, az un. kátrányr vagy anilin-f est ékből áll, a színskála bármely színére készülő m

öbb típusa van. Az un. bázikus /lúgos/ festékek a lignintartalmu rostokat festik'jól, a fehérített cellulózt és a rongyanyagot igen rosszul. Az un. szubsztantiv festékek a tiszta cellulózzal, igy a fehérített rcstanyaggal nemcsak fizikailag, hanem vegyileg is kötődnek„ A savanyu festékek általában mindkét rostanyag fajtával szemben tartózkodnak, csak pác /pl. timsó/ hozzáadásával köthetők meg jól. 4/ Alapanyaggyártás . • 1 A különféle nyersanyagokból a differenciált papíripar általában önállóan működő un. alapanyaggyárakbari állítják elő a facsíszolatot, illetve a félcellulózt és a cellulózt, a rongyanyagot a papírgyárban készítik el<5

c