Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

szük figyelembe, mert fokozatosan ezt is felváltja a kémiai feltárás. Gépei eszerint alakultak ki. A mechanikai feltárást a fánál alkalmazták, eszköze a facsiszológép volt. Biso nagyüzemi termelésre alkalmas típusát H. Voelter alkotta meg 1852-ben /facsiszolatgyártás kezdete/. A kémiai feltáráshoz /rongy, fa, szalma/ 1867-ben már alkalmazták a hengeres fekvő-, később az álló-, a 80-as években pedig a f orgó-gömbfőzőt is. A facsiszolat és a cellulóz továbbkezeléséhez megalkotják, a tisztitó, osztályozó berendezéséket, és a besüritőgépet /1860 előtt, Voelter/. Az utánőrlés mér , alapanyag előkészítés, amelyet részben a kúpos Őrlők /1S56 Kingsland-készülék, 1858 J. Jordan kupós őrlőmalom/ feltalálásával, részben a hollandi tökéletesít és ével érnek el. A lapképzéshez a papirgépet fejlesztik tovább, részint a,fűtött száritóhenger javításával /1840H. Seheuffelen, 1851* A. Keferstein/, és a hűtő és nedvesítő készülékkel /1800 körül/, részint a munkaszélesség és a gépsebesség növelésével, mely a termelékenységet fokozta. A kiszerelés gépei közül tökéletesitik a kalandert /1860/, és a különféle vágógépeket /jelentős az önműködő vágók megalkotása/. 5/ A 19. század technológiája A hagyományos papirkészitői módszer egéyzen háttérbe szorul, a 80-as években véglegesen meg is szűnik. A papírgyártásra jellemző a differenciálódás: az alapanyaggyártás különválik a papírgyártástól, a rongy- és hulladékpapir feldolgozása megmarad a papírgyárban, a facsiszolat és a cellulóz gyártása önállósul független üzemmé, a papírgyárból viszont kiválik a kartonlemezgyár és a különleges papírgyár.