Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

- s ­Műszaki vonatkozásában a papír növényi rostból készült, irásra alkalmas lap* Készitésénak elve - mely a feltalálásától kezdve a mai napig nem változott - röviden ^következő: a növény rostjait kémiai, mechanikai uton szétválasztják, és a vizzel hí­gított rostokból, víztelenítés utján lapot képeznek /nemezeinek/, melynek szivóképességét csökkentik, és felületét megirhatóvá ala­kítják.!* Ez elv megvalósítása azonban az évszázadok során külön­böző eszközökkel és módszerekkel történt. A papírkészítés történeti fejlődését vizsgálva két nagy kort különböztethetünk meg: a kézzel készült meritettpapir, azaz a papírkészítés, és a géppel készült papír, azaz a papírgyártás korát, ezeken belül pedig több - a technológia miatt változó ­időszakot, amelyek természetszerűleg összefonódnak, a követke­zők szerint :f A papírkészítés kora 1/ a kinai-keletázsiai időszak, az őstörténet, i. sz. 105-751. Jellemzője: közvetlenül felhasznált rostnövény, enyhe vegyi kezelés után kézi erővel történő mechanikai rostositás, bambusz meritőszitával való lapképzés, rizskeményitő használat. 2/ az arab időszak, 751-1276. Jellemző változás: . a rongy nyersanyag, és a buzakeményitő használata. 3/ az európai papirmaiom-zuzómü időszak, 1276-16^0. Jellemző változás: a vizierővel történő rostositás /zuzó-pa­pirmalom/, fémhuzalos-vizjeles meritőszitával való lapképzés, az állati enyv használata. 4/ a papirmalom-hollandi időszak, 16f0-1799. Jellemző változás: a rostositás Őrléssel is történik /höllendiá/ A papírgyártás kora 1/ a papirgép-rongypapir időszak, 1799-1845. Jel­lemző változás: a gépi lapképzés /papirgép/, a gyanta enyve~ z és * 2/ a papirgép - fa- és cellulózpapir időszak, 1845­től napjainkig. Jellemző változás: a fa /csiszolat illetve cellulóz/, mint fő nyersanyag, főleg kémiai rostositás, tel­jes gépesítés.

Next

/
Thumbnails
Contents