Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

II. A legegyszerűbb laboratóriumi műveletek és alapszabályok

1 g-os pontosságig a gyorsmérleget /Berkei rendszer./ 0,1 ,} " 8 patikus, lég- és olajfakes mérlegeket 0,002, Jl ' :? az analitikai mérlegeket 0,001-nél nagyobb pontossághoz a mikro mérlegeke t, Ol

datok készitáse. Bonyolultabb a feladat, ha oldatokat kell készitenünk, melyek meghatározott mennyiségű anyagokat tartalmaznak feloldva, ill, ha adott töménységű oldatból hígabbat, vagy töményebbet kell készitenünk. A töményság megadására nemzetközileg két jelölési mód elfogadott: a gr/l és a ,&-os jelölés, A gr-pro liter megadja, hogy a kész oldatnak egy literjében a kérdéses anyagból hány grammot oldottuk fel, A százalékos töménység ismét kétféle lehet $ suly százalékos és térfogatszázalékos. Az előbbi azt jelenti, hogy a kész oldat súlyának hány százalékát teszi lei a benne feloldott anyag sulya

5 Ha például 20 gr konyhasóból és 80 gr vizből 100 gr sóoldatot készítünk, ugy az oldat konyhasóra nézve 20 suly-százalékos. A térfogatszázalék azt mondja meg, hogy a kész oldat térfogatának hány térfogatszázalékát teszi ki a kérdéses, benne feloldott vagy elkevert anyag. Pl, 30 ml cömény ecetsav és 70 ml viz összekeverésével 100 ml 30 térfogat-százalékos higitott ecet nyerhető, súlyszázalékra nézve azonban ez az oldat nem 30 >&-os, mert esetünkben a két összekevert folyadék, a tömény ecetsav és a viz fajsúlya nem azonos, A 30 ml ecetsav és 70 ml viz összekeverésével tehát nem 100 gr. hanem 100 ml oldatot nyerünk. Jgyéljünk tehát mindig a súlyszázalék és térfogatszázalék meg különbőz te tés ér e'. Néha arány formájában is megadják a töménységet, Pl. 1:1 higitásu sósav, vagy 1:3 higitisu ecetsav> 31őbbi esetben egy rész tömény sósavhoz egy rész vizet adtak, utóbbiban egy rész -tömény ecetsavhoz három rész vizet,., iáivel ilyuódon nem világos, hogy 1 az egymással kevert részek sulyrészek vagy térfogatrészek, a tömény