Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

V. Légnemű testek - VI. Fénytan

b/ Á boosásjí és törési szög szinuszainak aránya állandó, képletben; sf.n™ ~ n = konst, Az /n/ állandÖt a második közegnek az első közegre vonatkozatott törésmutatójának nevezzük., /10, ábraV Els'ő közeg mindig az, helyikből a fé ny jön.

; második, amelyikbe halad, Ha a fény légüres bérből jut az átlátszó közegbe^, abszolút törésmutatóról, egyébként ^lativ törésmutatóról beszélünk, így pl, a viznek levegőre vonatkoztatott törésmutató értéke 4/3* Az olyan közeget,, melyben a fény a beesési nerőleges felé ^örik, azaz r'kisebb, mint i

# optikailag sűrűbbnek, mondjuk. Ilyen ^. a levegőhöz képest a viz

c -Ellenkező esetben optikailag ritkább hegről beszélünk, Ez utóbbi eset áll elő, ha pl. a fény vízből ki levegőbe. Ha egyre nagyobb beesési sugarak alatt jut a fény * Vizből a viz felszináhez /ll, ábra,/, ugy mivel r most nagyobb, ^t Íj 'végül is eljutunk egy olyan i beesési szöghöz, melyhez ^°°-os r tartozik. Ennél nagyobb i beesési szögnél már nem lép ki Se

ami az uj közegbe, a levegőbe , hanem minden visszaverődik, A je^

e

nséget teljes visszaverődésnek nevezzük. Az a beesési szög, mely ^1 r = 90°, az u

c

n

; ha tár szög /i

Q

/. A határszög esetében a törés^Ható. törvénye szerint n = ffe 9 , de r =: 90° és sin 90° = 1 sin r .-. : ' .Vi: •• Ezért n == sin i A levegőre vonatkozó határszög értéke néhány anyagnál: Hz 48

o;

35> ólomüveg.- 37° 30

f . gyémánt: 23° 3$

9 A kis határszög miatt érthető a gyémánt erős csillogása. Mind * törésmutató, mind a ha tár szög ismerete fontos, különösen fotozésekor. Kellemetlen csillogásokat, melyek pl, a fény-