Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

244/19^0. -r4 edény felszínétől számítva kb, 760 mm magasságban megállt. /3, ábra./ A jelenség a közlekedő edények törvényével magyarázható, A közlekedő edény egyik szárát jelen esetben a higaxycső képezte, a másik szár az edény szabad félszine felett lévő levegőoszlop. A lefelé szaladó higany akkor fog megállni a csőben, ha magassága elegendő a kívülről ható levegőoszlop nyomásának az egyensúlyozására, A higanyoszlop magasságából tehát a légnyomás nagyságát számitani is lehet. Mivel a higany fajsúlya 13,6 gr/cm3, a 76 cm magas higanyoszlop aégyzetcentiméterenként 76, 13,6 = 10.33 gr nyomást fejt ki, Azt a nyomásnagysegot, melyet a légkör 760 higan; milimétérnél 1 cm3-uyi területre kifejt, nevezték el egy fizikai atmoszféra nyomásnak. 1 fiz, atm = 1

?

033 kg/cm2 Hogy nc kelljun a tizedes számjegyekkel számolni, a technikai élet bevezette a tecanikai atmoszféra fogalmat is, 1 technikai atm a 1,000 kg/cm2, A nyomás meg adás ánál ügy-- írünk kell a kettő közötti, különbségre, ^ivel földünkre mindenhol kisebb nagyobb eltérésekkel*kf$ 1 atm," nyomás nehezudik, tü) nyomáséknál csak az 1 feletti értékeket veszik figyelembe. Ilyenkor azonban mindig mc-g kell jelölni, hogy atmoszféra tul^pmásról van szó

r Az ab szolút nyomás jelölésére ezért az atm„ és a túlnyomás jel ölés érc az att, rövidítéseket használják, Ez utóbbit a német irodalöki átvéve gyakrax f

'-atü"-nek is jolölik, A levegő nyomása változik: 1, / A tengői színétől számított magassággal, mert magasabb helyek felett már kisebb levegőoszlop van,. 2. J a hőmérséklcctői d hü cg levegő sürübb és nehezeb mint a meleg.,