Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

8*1/1960, e

gy 00 % rel, légnedvességgel rendelkező helyiséget raktár céljaira alkalmatlannak kell minősiteni, Ezért nagyon fontos minden konzcrváló-restauráló munkával foglalkozó egyénnek a mérésekkel kapcsolatos műszaki ismeretek elsajátítása,. Pl, Mekkora a relativ légnedvesség /RJU/

9 ha a helyiség hőmérséklete 11° és a levegőben m>-ként 5 gr vizgőz van, fc = 11°0 Táblázatunk szerint ll°-on maximálisan a =, 5 g/m3 9.97 gr/m3 vizgőz lehetne a levegőben-, tehát t Pl,: Mennyi vizgőz van a levegő köbméterében, ha a hőmérséklete 15° és R ,N, 75 £« I ss 15°C Táblázatunk szerint 15°-on a levegő S.N

#

=3 7555 12,75 gr/mj vizgőzt tartalmazhatna maximálisan. 4 példa szerint ennek csak 75 £-át tartalmazza, •Asa*. m * ;12-"^5"^ •= 9,5 gr/m3 FI, i :i,

'gy téli napon 0°-os, f^K. = 95 /S-os levegő került Mellőzéskor a szobába. t.blakcsukás után a helyiséget felfutót tél; «5°Hea. Mekkora lesz az ej R J.? Táblázatunk szerint 0°-on a maximális vizgőztsrtalom *,32 S*/m3. Helyiségünkben közvetlenül a szellőztetés után ennek csak ^5 á van jelen a példában mer^dott 95 /*-os B

t

ií« miatt, úzaz a jelenlévő vizgőz *

r

tó, 0.95 * 4,80 gr/mj *

e

lfütéskor a hőmérséklet ?.5°-ra emelkedett. Ezen a hőmérsékleten } táblázat szerint a levegő maximálisan 22,93 gr/m3 viz-őzt képes