Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)
IV. A hő hatása testekre
Olvadás és fágy ás, AZ eddig tárgyalt hőtani jelenségek és jellemzők csak addig érvényesek, amig a hőközlés határára halmaz- . állapotváltozás nem jön létre, melegítés közben pl, a szilárd testeknek eleinte csak a térfogata változik, később azonban cseppfolyós halmazállapotba mennek át, A tüneményt olvadásnak, a hozzátartozó hőfokot olvadáspontnak nevezzük, Az olvadáspont az illatéi anyagra nézve jellemző állandó. Az olvadásponton lévő anyag to tceg egy sé géné k megolvasztósúhoz szükséges hőmennyiséget olvadáshőnek nevezzük^ /Jégnél pl, 80 Kai./ Oldatok és ötvözetek olvadáspontja lényegesen eltér az oldószer, 111/as alkotórészek olvadáspontjatói. így pl, a megsózott jég elolvad, mert az oldat olvadáspontja alacsonyabb nullánál, Ezen a jelenségen alapszik a hütőkr- v érékek készítése is„ Főleg laboratóriumokban alkalmazzák őket , ahol kis mennyiségeket kell gyorsan,, nagyon alacsony hőmérsékletre hűteni,. Uahány ismertebb áütőkeverek összetétele és a velük elérhető hőfok: 100 sulyrész viz + 2^0 sulyrész kalciumklorid: - 8° 100 «. : jég + 33 ,? konyhasó : -20° 100 " jég + 150 n kalci amklorid: -49° 100 " viz + 100' " szaimiák + + 100 sulyrész salétrom j -25° A f ágyás az olvadás ta.^ menyének megf ordi tot tj a. Hűtés közben egy meghatározott hőmérsékleten, az u.n,, fagyponton a folyékony test szilárd halmazállapotba magy át. Fagyas közben a fagypont a hőelvonás ellenére is állandó marad 0 A fagyáshő, vagyis a tömegegység Megszilárdulása köbben ke.!.étkezŐ hőmennyiség, pontosan egye^" lő az olvadási hővel, Amig azonban az olvadáspont állandó nyomáson mindig ugyanaz, addig a fagypont lefelé változhat, de felső határa állandó. Részletesebben ez azt jelenti, hogy pl, a viz, melynek f 0 ^ pontja 0°, teljesen rázkódás és pormentes helyen - 10°--ra is le-, hűthető anélkül, hogy megfagyna. Amint azonban erélyesebben meg-
