Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)
IV. A hő hatása testekre
fellépő erők oly nagyok, hogy 8 legszilárdabb kötéseket; is képesek elszakitani. Gyakorlatilag ez azt jelentig hogy ragasztásra, illesztésre csak olyan anyagpárokat használjunk, melyeknek tágulási együtthatója közel azonos. Példaként a levéltári laminálás művelete is emliaictő. 3nnél tapasztal'?':", tény, hogy nem minden fólia fajta saj tolható öszze ár irattal, mort kihűlés után a papír a fóliát gyakran ledobja, 3nnek a jelenségnek az oka legtöbbször a papir és müanyagfólia tágulási együtthatóinak különbségébon kereshető. Könnyen magsaüntethe tő, ha 0 ly an oiüüny agf 6 31 áka t vá lasz tu ok, me ly ek tágul ás i eg yü tthatói közel állnak a megóvásra szánt irat anyagának tágulási együtthatójához. A gyakorinji életbon legtöbbször ccaak a lineáris tágulási együttható ismeretére van szüksé.ilok, %yebként a köbös tágulási együttható a vonalas háromszorosa, Folyadékok hőokozta térfogatyáltozésa^ Folyadékoknál ho tágulás szempontjából hasonló a helyzet, mint a szilárd testeknél., Értelemszer on csak a köbös tágulási együtthatóval számolunk és mindig figyelembe vesszük, ho-y hőfokváltozás közben nemcsak a folyadék, hanem a folyadékot tartalaiazó edény is tágul. A látszólag fellépő folyadéktágulás tehát mindig kisebb, min& a valódi, mert előbbihez még hozzá kell adni az edény tájgulás&t is, Gá;',ok hőok0zta állapotvá ltozás n^ Gázoknál különbséget kell tennünk az állandó nyomáson ás állandó térfogaton mért állapotváltozások között, nyilvánvaló, hogy ha a gázt melegedése közben tágulni engedjük., a térfogata változni fog, miközben nyomása, állandó marad* /v = térfogafváltozó, p = nyomás = konstans/. Az uj térfogatot a pálca hőt águlásánál tett
