Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

III. Fizika, A fizika feledata, felosztása

nye^i, A hő sugarakkal szembeni áteresztőképesség az egyes testekre a legkülönbözőbb lehet és nincs összefüggésben az optikai, tehát fénysugarakkal szembeni áteresztőképességgel. Meglepő pl,, hogy a fénysugarakra nézve átlátszó üveg és viz, a hősugarakat nagymértékben elnyeli, ugyanakkor az 1 mm vastagságú átlátszatlan ebonitlap /^keménygumi/ a láthatatlan hősugarakat majdnem teljesen átereszti, A kősó mindkét sugárzást nagymértékben átengedi, ezért a kősóprizttiak kiválóan alkalmasak hő.és fénysugarak együttes tanulmányozására. i hőaár^é^ >«^A

ffn hőmérők A hőmérők a hőokozta változások alapján a hőmérséklet meghatározására szolgáló készülékek, A jó hőmérőtől megköverteijük, ^°gy a./ érzékeny legyen, vagyis már kis hőváltozás is nagy változást, idézzen elő az érzékelő fejben vagy gömbben, b./ a hőmérséklet tág határok között "lehessen vele mérni; tehát a hőmérd anyaga Wmazállapo.tát egyhamar ne változtassa meg , A hőmérőket működési elvük alapján az alábbi fő csoportokra ^Okták osztani: a./ Pólyádékhőmérőké A folyadékok hőtágulását használják ki "

r

ssre. Leggyakoribbak a higanyos homerők. Hátrányuk, hogy a .hifagypontja miatt ~ 59° alatt nem használhatók, Alacsocy hő^^ékletek mérésére a festékkel megszinezett borszeszt használják, %orlati és laboratóriumi mérésekhez a leggyakrabban alkalmazott' ^rőf aj ták, ^ b,/ Gázhőmérők, Elvük azonos a foly ad é khő mérők elvével, a ^ er

jedő .közeg jelen esetben a gáz*. Legtöbbször folyadékoszlopot ^aak maguk e^ött

% ami a hőfok leolvasását teszi lehetővé. Csak °^anyos célokra használják, ^ c./ 'Péinhőmérok,'-A fémek különböző tágulási együtthatóit baszké ki a hőmérséklet mérésére, Két különböző és lehetőleg nagy *"*si különbséggel rendelkező fémszalagr-t szoktak összeszegecselni