Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

a hiteleshelyi gyakorlatot követte, iii levéltárak több jégét a századfordulón átadták az Országos Levéltarnak, vagy az állami levéltárak egyikének:, [ . A városi levéltárak kezdetben a családiakhoz hasonlítottak, de a város kon n kifejlődött jogi és igazgatási rendszeréből következőleg hamarabb s másként fejlődtek, A székhely és a megőrzőhely állandósága, a vezetés és az ügyvitel folytonossdga kedvezően befolyásolta további alakulásukat, A megye levéltára csak a 14, században indult útjára, mert ekkor kezdődött aeg okleveles gyakorlata. További sorsa mostoha, A vezetés és az ügyvitel.nem folytonos, a, 18,sz-ig nincs megyeháza, igy levéltári helyiség sem. Csak e század közepétől követheti a többi levéltár fejlődését. • . _ r 1^26 utan 8 Habsburg uralkodók létrehozták magyarországi központi kormányszerveiket: a kancelláriát,. a kamarát, majd az erdélyi főkormányczéket /Gubernium/, s a hely tartó tanácsot, amelyeknek működése során létesült levéltára az osztrák rokonhatóságok fejlődését követte. Ezek szerepét 13'1-8-49-ben átvet cék a minisztériumok. 18

/

49-1867-ig ismét az osztrák központi kormányszervek működtek, . I867 után pedig újra a minisztériumok. Ezek levéltárai 1875-tó'l kezdve fokozatosan az Országos Levéltárba kerültek. A közigazgatási szervo): mellett a 16, ?z.-tól kezdve kialakul. tak és differenciálódtak a bírósagok is, levéltáraikkal együtt, A felsőbíróságok levéltárai 1875-től szintén az Országos Levéltárba kerü ltek, " . AZ u.n, gazdasági levéltárak - eltekintve a mezőgazdasági levéltáraktól, mert ezek családi levéltárak - vagyis az ipari, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb vállalati levéltárak, e vállalkozások /19.sz, közepe/ megindulásával együtt létesültek, E levéluárak