Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

foglalt, meghatározott színű és formájú, átörökölhető, a szokásjog vagy uralkodói adományozás utján elismert állandó jelvénye. k cimerhasználat Európában a ll-l.?-.

p sz. kezdődött, hazánkban a W.sz,-ban, de csak a 15. sz,-ban lesz gyakoribb. A'cimer alkotórészei: a pajzs a cimer képpel és a sisak a dísszel és takarókkal. A pajzs részei: a cimer- vagy pajzs mező és a cimer kép. A pajzs mező egy vagy több, egymástól elhatárolt szinü mázzal /fém: arany, ezüst, szin: vörös, kék, zöld, fekete, bíbor/ ábrázolt terület. A pajzson szereplő képek lehetnek e pajzs egyenes vonalakkal való osztásából származó mes'teralakok és lehetnek cimer képek, különkülön, vágj együtt. Cimerkép minden mester alakon kívüli ábrázolás, teret természetes kép /ember, állat, növény stb./, képzeleti alak /pl. griff/ és mesterséges kép /pl. fegyver, 'épület stb./* A sisaknak két tipusa von; a csata vagy zárt /csöbör, csőr/ és a torna vagy nyitott /rosté ly/ 8i*aic, Alló pajzsnál a felső perem közepére, dcl-t pajzsnál a- magasabb pajzssarokra helyezték, xi sisak tartuzéka 'a sisakdisz és a takaró k, az előbbi valamikor a sisakra tűzött plasztikus heraldikai tárgy volt /korong, szarv szárny/, a címerben a cimer képet ismétli meg ez. előbbiekkel együtt. A sisaktakaró a sisakra tűzött fat;,ólból, kendőből alakult ki. Elein te köpeny alakú volt, majd szalarszerü lett, végül lombszerű. Általában két színű, mása belső /ból'W oldal /általában <ar jny vagy ezüst, és más a külső oldal /általában kék vágy piros/, paj zs oldalán kint váltakozva /pl. joobról kék-arany, balról piros-ezüst/.