Bogdán István: Levéltári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 1. Budapest, 1960)

Irattár Az irattár valamely természetes vagy jogi személy - iratképző működése során létrejött és a működéséhez még szükséges iratok eszszessége,amelyet az illető iratképzőszerv önmaga kezel. Az irattár kezdetben mindig csak néhány, a legfontosabb ügyekre vonatkozó iratokból állt. Az iratképző szerv differenciálódása mennyiségileg, minőségileg növeli ezek számát, A megnövekedett irat-, mennyiség kezeléséhez kialakítják az irattári rendszert és megfelelő helyet keresnek az iratok tárolásához. A tárolás módja kevés iratnál láda, zsák, fiók, majd polc, szekrény, mely később egy egész szobát, majd raktárt tölt be. Az irattári rendszer célja az iratok megtalálhatósága. Eszköze az irat fizikai helyét-közlő jelzet

f ill, jelzetrendszer és a nyilvántartás, a jegyzék, amely valamilyen rendszer szerint az iratnak az iratok összességében elfoglalt helyét, a tartalmat és a vonatkozó jelzetet tartalmazza /ld, iratfajták/. Történeti alakulása koronként és iratképzőszervenként változott. Általában a következő jellemzi: A középkorban az oklevéladó gyakorlat az oklevelek hátlapjára vezetet rövid kivonatok /régészta/ és az ügyről felvett jegyzőkönyvek alapján kereste meg, az általában időrendben tárolt iratot. Később az iratok sokasodása miattkiváltságok,vagy terület szerint rendezték át az iratokat, igy csomózták, 3örszámozták, s ezeket pedig ládákban, f iókokba, z&i kokbs*, szelőre nyékbe helyezték el, A jegyzőkönyvekhez mutató't készítettek, a későbbiekben pedig az iratokról elenchust /ld. iratfajták/ is, AZ újkorban, mikor a tlrsadalmi szervezkedés következtében az ügyviteli, igaz /atási célokat szolgáló akta felváltja az oklevelet, az iratokat létrejöttükkel ..^időben lajstromozták /iktatták/ és mutatózták. Az iratok elhelyezése kezdetben idő le alaki, később idő és tárgyi rend szerint történt szobák, raktárak polcain.