Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

340. Budapest, 1949. íebruár 23. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉSE A MINISZTERTANÁCSHOZ A PÉNZINTÉZETI KÖZPONT TAGJAI SORÁBA TARTOZÓ PÉNZINTÉZETEKRE VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL, VALAMINT A FOLYÓSZÁMLABETÉT ELFOGADÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSÁRÓL Az Országos Takarékpénztár megalapítása - ami iránt a t. Minisztertanácshoz egyidejűleg előterjesztést tettem - szükségessé teszi a takarék- és folyószámlabetét-gyűjtés kérdésének újbóli szabályozását. A szabályozás alapelveit a Gazdasági Főtanács 10.081-270/5/1949. számú, a folyó évi február hó 3. napján hozott határozatának 3-7. §-ai tartalmazzák.

1 Az ennek megfelelően készült, csatoltan bemutatott rendelettervezet lehetővé kívánja tenni, hogy a Pénzintézeti Központ a tagjai sorába tarozó pénzintézet tagságát az üzletrészek azonnali hatályú felmondása útján megszüntethesse. Minthogy a Pénzintézeti Központi tagság megszüntetése a takarékbetétgyűjő tevékenység folytatásának megszűnését eredményezi, az ilyen pénzintézet köteles lesz betét-, valamint nem kamatozó készpénzállományát az Országos Takarékpénztár nv.-nak átadni. (1. §.) A 2. § megszünteti a bank- és pénzváltó ipar folytatására jogosult cégek között fennálló azt a különbséget, amelyet az a körülmény jelent, hogy tagjai-e a Pénzintézeti Központnak, vagy sem. Nevezetesen a Pénzintézeti Központ tagjai sorába nem tartozó, bank- és pénzváltó üzletet folytató cégek takarékbetétet nem fogadhatnak el, csak folyószámlabetétet és nem kamatozó készpénzletétet. A rendelettervezet szerint kimondatnék, hogy folyószámlabetétet és nem kamatozó készpénzletétet csak olyan bank- és pénzváltó ipar folytatására jogosult cég fogadhat el, amely takarékbetétet is elfogadhat. Ha valamely cégre nézve a folyószámlabetét és nem kamatozó készpénzletét elfogadásának lehetősége megszűnik, a cég köteles állományát az Országos Takarékpénztár nv.-nak - a nevezett vállalat felhívására - átadni. A 3. § azt tenné lehetővé, hogy a pénzügyminiszter elrendelhesse az olyan pénzintézet és bankári cég felszámolását, amely állományát megfelelő fedezet hiányában nem tudja az Országos Takarékpénztár nv.-nak átadni. A 4. § az 1920:XXXVII. tc. 15. §-ának azt a rendelkezését kívánja az Országos Takarékpénztár nv.-ra kiterjeszteni, hogy ez a cég - éppen úgy, mint az Országos Szövetkezeti Hitelintézet - Pénzintézeti Központi tagság nélkül is folytathasson takarékbetétgyűjtő tevékenységet. Tisztelettel kérem a t. Minisztertanácsot, hogy a most ismertetett rendelkezéseket tartalmazó rendelet kibocsátását elhatározni szíveskedjék. Egykorú hiteles másodlat. - UMKL. XIX-L-l-n. 19. doboz. 1 Az Országos Takarékpénztár megalapítására a pénzügyminiszter tett előterjesztést. A Minisztertanács 60/1949. alatt elfogadta. A Minisztertanács a Pénzügyminisztérium által bemutatott rendelettervezetet körözéssel fogadta el. A rendelet 1880/1949. korm. sz. alatt került közzétételre a Magyar Közlönyben (1949. III. 1., 46. sz.) PM 35.864/1949. IV. a. Gerő Ernő s. k. pénzügyminiszter