Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

2. az OSZH még ez év októberében nyissa meg a MOSZK, OKISZ, egyes fontosabb budapesti szövetkezetek, valamint a megyei székhelyeken működő taghitelszövetkezetek egyszámláit, 3. az OSZH ez év novemberében nyissa meg további, mintegy 15 nagyobb vidéki városban működő taghitelszövetkezetének egyszámláját, 4. a megyei székhelyeken és egyéb nagyobb vidéki városokban működő taghitelszövetkezetek, amelyek már az OSZH egyszámlarendjébe bekapcsolódtak, ez év végéig fokozatosan nyissák meg a MOSZK megyei kirendeltségek és a körzetükbe tartozó földművesszövetkezetek és egyéb fontosabb szövetkezetek egyszámláit, 5. az OSZH nyissa meg jövő évi március hó 1-jéig a járási székhelyeken működő hitelszövetkezetek egyszámláit, a hitelszövetkezetek pedig nyissák meg a körzetükben működő szövetkezetek egyszámláit, 6. a jövő év folyamán az összes taghitelszövetkezetek bekapcsolódjanak fokozatosan az OSZH egyszámlarendjébe és az összes egyéb szövetkezetek kapcsolódjanak be a hitelszövetkezetek egyszámlarendjébe. VI. A Szöv. Pol. Bizottság által még nem tárgyalt eldöntendő kérdések A) Az OSZH egyszámlájának szerkezete Arra való tekintettel, hogy az OSZH maga is - a számára előírt általános irányelvek, ellenőrzési rendszabályok és korlátozó intézkedések keretein belül - önálló gesztióval bíró banküzem, tevékenységének sajátossága folytán egyszámláját csak bizonyos eltérésekkel lehet szabályozni a többi vállalat egyszámláihoz képest. Az OSZH egyszámlája a következő alszámla-csoportokra oszlana fel: 1. Pénzforgalmi számlák. Ezeken a számlákon futna be és menne ki az egész szövetkezeti hálózat pénzforgalma. A számlákat minden nap zárnák és a forgalmuk egyösszegben rákerülne a főszámlára. 2. Hitelszámlák főbb hitelcsoportonként. Ilyenek volnának pl. tagszövetkezeti forgótőkehitel, akcióhitelek, földművesszövetkezetek hitelei, földbérlőszövetkezetek hitelei, MOSZK, OKISZ kisipari hitelek stb. 3. Betéti alszámla. A tagszövetkezetek betétállománya szövetkezetenként az OSZH-nál vezetett egyszámlájuk betéti alszámláján jelentkezik, ugyanakkor globálisan egyesítve az OSZH betétállományával az OSZH-nak a Magyar Nemzeti Banknál vezetett betéti alszámláján. A tagszövetkezetek betétgyűjtési tevékenységének előmozdítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a részükre egyébként is megállapított hitelkereten felül üzletrész-tőkéjüket teljes egészében, betétállományukat pedig 2/3 részben hitelszámlán rendelkezésükre bocsássuk. Ezen összegekből kihitelezéseket természetszerűleg csak a mezőgazdasági és szövetkezeti hitelellátásra vonatkozólag megállapított általános irányelvek alapján eszközölhetnek. 4. Az OSZH pénzforgalmának és likviditásának biztosítása. Az OSZH-nak saját tőkéje nincs. A kincstár jegyzett 30 millió üzletrészt, de azt nem fizette be, hanem könyvadósság formájában vállalta. Ha az OSZH minden betétet, amely tagszövetkezeteinél és nála elhelyezést nyer, befizet a Magyar Nemzeti Banknál vezetett szövetkezeti betétek alszámlájára, akkor mind ő, mint tag-