Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

tív beruházásoknál a törlesztési idő megállapítását a kedvezményezett teherbíróképességéhez kell szabni. A törlesztési tervet akként kell megállapítani, hogy a törlesztőrészletek évről évre emelkedjenek, az adós terhe tehát a törlesztési idő kezdetén kisebb legyen. A törlesztés a létesítmény befejezését követő évben veszi kezdetét. A kedvezményezettek egyes csoportjait illetően: az állami érdekeltségű vállalatoknál a törlesztési idő felső határa: - a beruházások tárgya szerint - az állami vállalatok tőkerendezésével kapcsolatban megállapítandó leírási időtartam. Termelőszövetkezeti csoportoknál a törlesztési időtartam felső határa: produktív célt szolgáló építkezéseknél 12 év; nem produktív célt szolgáló építkezéseknél 15 év; holtleltár kiegészítését szolgáló kölcsönöknél kisebb egységek (szerszám, kocsi, kisgép) esetén 6 év, nagyobb egységek (nagygép) esetén 8 év; élőleltár kiegészítését szolgáló kölcsönöknél lónál 5 év, szarvasmarhánál és juhnál 4 év és tenyészsertésnél 3 év. Földművesszövetkezeteknél a termelőszövetkezeti csoportokra megállapított irányelveket kell értelemszerűen alkalmazni. Kisipari szövetkezeteknél 5 év. Magánosoknál (magánvállalatoknál) a törlesztési idő felső határa ugyancsak nem lehet magasabb, mint az állami vállalatok tőkerendezésénél alkalmazott leírási időtartam. 20 évnél hosszabb törlesztési időt azonban megállapítani nem lehet. A pénzügyminiszter a Tervhivatal elnökével egyetértésben állapítja meg a fenti irányelvek alapján a különböző kölcsöntípusok részletes törlesztési feltételeit. IV. Vegyes rendelkezések. Az ún. vegyes (magyar-szovjet) vállalatok tekintetében a vonatkozó nemzetközi szerződések az irányadók. Ilyennek hiányában ezek a vegyes vállalatok az 50%-on aluli állami érdekeltségű vállalatokkal esnek azonos elbírálás alá, vagyis 'beruházási kölcsönben részesülhetnek. Indokolt esetben a pénzügyminiszter állami vállalat (50%-on felüli) részére beruházási kölcsön és állami érdekeltségű vállalat (50%-on aluli) részére tervhitel folyósítását engedélyezheti. A beruházási kölcsönök kamatozását és törlesztési idejét függetlenül attól, hogy a folyósítás a tervkeretből vagy az állami költségvetés terhére történik, azonosan kell megállapítani. Az állami költségvetés terhére folyósított beruházási kölcsönökre történő visszafizetéseket a Beruházási Bank a megfelelő állami költségvetési bevételi számlára köteles átutalni. A beruházási kölcsönök után a Beruházási Bankot legfeljebb 1%-os kamatrész illeti meg. Amennyiben tehát a kölcsön kamata az 1%-ot meghaladja, az 1%-on felüli részt a Beruházási Bank köteles ugyanarra a számlára átutalni, mint amely számlára a tőketörlesztések átutalása történik. Mindaddig azonban, amíg a Beruházási Banknak a Magyar Nemzeti Bank felé tartozása áll fenn, vagyis amíg az államkincstár a folyósított tervhitele-