Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

ellenőrzését is. A vállalatokat ezzel kapcsolatban kötelezték arra, hogy a szerződéseket a Beruházási Banknak megküldjék. Az 1949 év utolsó hónapjaiban még nem volt tökéletes az ellenőrzés, minthogy a beruházások egy része szerződés nélkül történt. Általában a Beruházási Bank ellenőrzés céljából a vállalatoknál ad hoc revíziókat végzett, részben saját kezdeményezésre, részben pedig az Országos Tervhivatal felhívására. A folyósítások alkalmával ellenőrizte a tervcélok betartását és a hitelkeretek felhasználását. Ellenőrző tevékenységét azonban tekintettel a beruházási tevékenység gyors fejlődésére, nem látta el maradéktalanul és ezért szükségessé vált a Beruházási Bank átszervezése, amire az 1949. év végén került sor. A bank ellenőrző tevékenysége, valamint időszakos kimutatásainak pontossága terén már az átszervezés óta is jelentős a javulás. A Beruházási Bank funkcióinak tökéletesebb ellátása érdekében még az elmúlt év végén megindult a vidéki kirendeltségi hálózat kiépítése. 1949. december 31-ig a Beruházási Banknak már öt vidéki kirendeltsége működött: Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Győrött és Szegeden. 1950. január havában Szolnokon, Veszprémben, Székesfehérváron és Szombathelyen is kirendeltségek létesültek. A kirendeltségek feladata egyelőre csak a közületi építkezések finanszírozásának lebonyolítására terjed ki. A Beruházási Bank által történt folyósítások állománya az 1948. év végi 1,2 milliárdról 1949. június 30-ig 2,9 milliárdra, az év végéig pedig 6,5 milliárd forintra emelkedett. Részletesebb adatok a folyósítások megoszlására vonatkozólag nem állnak rendelkezésünkre. A hároméves terv beruházásait eleinte részben bankhitelek útján finanszírozták. Ezeket a tervhiteleket a Nemzeti Bank refinanszírozta, majd utóbb a Beruházási Bank átvállalta. Állományuk az 1948. év végi 712,8 millió forinttal szemben, az 1949. év végén 695,6 millió volt. A Beruházási Banknak a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló eme tartozásai tekintetében a Népgazdasági Tanács 1949. november 8-i 317/1949. sz. határozata úgy intézkedik, hogy a beruházási kölcsönök visszafizetéséből származó összegeket, valamint a kölcsönök kamatainak a Beruházási Bankot illető 1%-ot meghaladó részét az államkincstár számlájának egyidejű elismerése mellett a Nemzeti Bank által folyósított tervhitelek törlesztésére kell felhasználni. A Beruházási Bank számláin kezelt összegeknek a Nemzeti Bank felé térítése iránt a Pénzügyminiszter esetenkint intézkedik. Egykorú egyszerű másodlat. - UMKL. XXIX-L-l-m. 74. doboz. 324. Budapest, 1949. december 23. A NÉPGAZDASÁGI TANÁCS HATÁROZATA

1 A VÁLLALATI NYERESÉGEK EGY RÉSZÉNEK ADÓSlTÁSÁRÓL A Népgazdasági Tanács tudomásul veszi a pénzügyminiszter bejelentését, hogy a f. évi szeptember 6-án kelt 194/10/1949. NT számú határozata alap-