Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

hiányosan ellátott vállalatoknál a megállapított forgóeszközszükséglet kiegészítésének jóváírását jelenti a Nemzeti Banknál vezetett számlákon. A rendezéssel kapcsolatban a Nemzeti Bank „Egyszeri forgóalap-rendezési számlákat" nyitott, amivel kapcsolatban a forgóalaprendezésre előlegként befizetett összegek zárolt nyilvántartási számlája viszonylag jelentéktelen összegre csökkent. A forgóalaprendezés során a Nemzeti Bank azokat a vállalatokat, amelyek a szükségesnél nagyobb forgóalappal rendelkeztek, a megállapított többlettel megterhelte, azok a vállalatok viszont, amelyek nem rendelkeztek kielégítő forgóalappal, juttatásban részesültek. A rendezés céljaira az államkincstár az „Állami háztartási számlák"-ról 961 millió forintot áttett a szintén államháztartási jellegű „meghatározott rendeltetésű számlák" között szereplő gyűjtőszámla javára. Ez az összeg egyfelől a forgóalap-juttatásoknak az elvonások értékét meghaladó többletét fedezi, másfelől pedig az inkurrens árukészletek részbeni értékcsökkenési tartalékaként, valamint egyéb, forgóeszköz szempontjából még nem rendezett vállalatok (pl. konzervipar) tartalékaként szolgál. A forgóalapelvonást a Nemzeti Bank által egyidejűleg nyújtott hitelek terhére kell végrehajtani és a vállalatok az elvonás fejében terhükre írt összegeket megfizetni tartoznak. Másfelől a juttatásban részesülő vállalatok a javukra írt összegekből a Nemzeti Bankkal szemben már fennállott tartozásaikat törlesztik. December folyamán a forgóeszközelvonásokra a következő törlesztéseket és a forgóeszközjuttatásokra a következő hitel visszafizetéseket foganatosították : Forgóeszközelvonások Forgóeszközjuttatások tör- tör- hitel- felA lesztve lesztetlen- „ vissza- hasznaÖSSZ6Sen XII. 31-ig XII. 31-én Összesen fizetések latlan • millió forint XII. 31-ig összesen 1149,3 371,4 77.9 1813,6 1115,2 698,4 ebből: ipar 1040,4 345,2 695,2 460,5 460,5 — belkereskedelem 78,2 9,0 69,2 496,5 496,5 — külkereskedelem — — — 522,4 — 522,4 egyéb 30,7 17,2 13,5 334,2 158,2 176,0 A decemberben megkezdett forgóalaprendezés tehát az elvonásra kerülő forgóalapok 90,5%-át az ipartól vonja el és abszolút összegben nagyjából ennek megfelelő juttatásban részesíti a bel- és külkereskedelmet. Ez a nagy arányú eltolódás a készárutartási kötelezettségnek az ipartól a kereskedelemhez való áttolását fejezi ki. A Nemzeti Bank 1949. évi rövidlejáratú hitelnyújtásainak, valamint a vállalati forgóalaprendezés során nyert tapasztalatok részletesebb kiértékelésót külön feljegyzésünk tartalmazza. A rövidlejáratú hitelnyújtások monopolszervén, a Nemzeti Bankon kívül rövidlejáratú hiteleket nyújt még az Országos Takarékpénztár is, mégpedig a magánszektor felé. Ezek a hitelnyújtások azonban a takarék- és folyószámlabetétekből rendelkezésre álló saját eszközöknek az év végén mindössze