Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után
4/b. Külkereskedelmi vállalatok Külkereskedelmi vállalatok forgóalap megállapításánál az export, illetőleg import lebonyolításához feltétlenül szükséges időtartam veendő alapul. (Tehát importnál az akkreditív megnyitásától az áru Magyarországra történő beérkezéséig, exportnál az áru exportra történt feladásától a devizaellenérték jóváírásáig terjedő ideális időtartam.) A forgóalapmegállapítás ezen időpontra eső, tényleg lebonyolított export- és importforgalom átlagos hányada alapján történik. A Népgazdasági Tanács elrendeli, hogy a külkereskedelmi vállalatok forgóalapjának megállapításánál belföldön tároló árukészlet további intézkedésig nem vehető számításba. A forgóalapnak a belföldi készletek ellenértékével történő emelése az importanyagok kezelésének végleges rendezése után külön terjesztendő elő. Idényjellegű kereskedelmi vállalatok forgóalapjának megállapításánál az idényjellegű vállalatokra megszabott irányevek értelemszerűen alkalmazandók. 5. Végrehajtás. A vállalatoknál a forgóalap megállapítására és a rendezésre vonatkozó javaslat az előírt minta szerinti kiszámítási lapon történik; a kiszámításhoz szükséges egyes adatokat (anyagtárolási idő, gyártási idő, készáru raktározási időtartam stb.) a szakminisztériumok az egységes rendszerű kérdőívvel a vállalatoktól szerzik be folyó évi november hó l-ig. A munkalapokon foglalt ellenőrző számításokat a pénzügyminisztérium irányítása mellett a Magyar Nemzeti Bank hitelügyi osztálya végzi el. A vállalatoktól beérkező adatokat a szakminisztériumok az azonos profilú vállalatokra csoportosítják és szakmai anyagtárolási, gyártási, készáruraktározási időnormák megállapítása tekintetében javaslatot tesznek az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottságnak. A megállapított szakmai normák alapján a pénzügyminisztérium intézkedik a szakmai normák szerint mutatkozó szükségletnek egyes vállalatokra való megállapítása, valamint a rendezéshez szükséges hiány vagy többlet megállapítása tekintetében és erre vonatkozó előterjesztését 1949. december 15-ig a Népgazdasági Tanácsnak megteszi. A pénzügyminiszter idevonatkozó előterjesztésében emelje ki, hogy az állami vállalatok mely csoportjára (pl. mezőgazdaság), vagy mely egységére nem volt lehetséges a forgóalap összegszerű megállapítása. Ebben az előterjesztésben egyrészt a hiányzó vállalatok várható igényének figyelembevételével, másrészt a megállapított szükségletek és többletek ismeretében tegyen javaslatot arranézve, hogy a forgóalap egyszerű rendezésénél mennyiben alkalmazható egységes, vagy különböző kulcs a népgazdaság egyes ágaira és hogy a népgazdaság egyes ágaiban, vagy szakmai ágak szerint a szükségletek milyen hányada vonható be a rendezésbe. Egykorú egyszerű másolat. - UMKL. XXIX-L-l-m. 91. doboz. 1 NT 293/15/1949. sz. határozat. HT. 15. sz. 124. o., 1949. október 25.