Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

Pénzügyminisztériumba közvetlenül előirányzatot nem nyújtanak be. A központok ezeket az előirányzatokat a Pénzügyminisztérium által kiadott egységes táblázatban fogják össze. A tárcaközi egyeztetés a VPB-ban a szaktárca előadása alapján történik; az előirányzatokat a szaktárcák és a központok felé globálisan a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá. Az előirányzati adatoknak a Pénzügyminisztérium által történt globális jóváhagyása után az egyes előirányzati kereteket a vállalatok felé az Ipari Központ hagyja jóvá és arról a vállalatokat, az érdekelt hatóságokat és az MNB-t értesíti. Abban a kivételes esetben, ha a globális kimutatásban foglalt számok közelebbi vizsgálatot tesznek szükségessé, a pénzügyminiszter az Ipari Központtól a vállalati előirányzatot felülvizsgálat céljából külön is bekérheti. Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatoknál is a Pénzügyminisztérium vállalatonkénti jóváhagyásának vannak fenntartva: 1. a tőkejuttatások és tőkeelvonások; 2. a nyereségelvonások; 3. veszteségtérítések és egyéb állami támogatások; 4. a hiteligények megállapítása. Ennek megfelelően a szaktárcák a VPB tárgyalás céljaira a globális bevételi és kiadási kereteken túlmenően vállalatonként kötelesek az ilyen tételeket előterjeszteni. A Pénzügyminisztérium azonban ezeket a vállalatonként jóváhagyott tételeket az Ipari Központon keresztül globálisan bocsátja rendelkezésre; az egyes vállalatok felé megállapított ilyen kereteket az ipari vagy kereskedelmi központ közli a vállalatokkal és az érdekelt hatóságokkal, valamint az MNB-vel. Az MNB a vállalatonkénti nyereségelőlegeknek vagy tőkeelvonásoknak az egyszámlán keresztül történő behajtásáról a Központ által megküldött jegyzék alapján gondoskodik. Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatok 1-4. alatt említett tételeinél az Ipari Központ az egyes vállalatok részére a pénzügyminiszter által megállapított összegeket nem módosíthatja, illetve azt egyik vállalattól a másikra nem háríthatja át (virement-tilalom). A jóváhagyott előirányzatoknak az előirányzati időszak alatt történő módosítására a következők az irányadók: Az előirányzatokat a vállalatok kérésére átalában az Ipari Központ módosíthatja, ha a módosítás az előbbi 1-4. tételek módosítását nem vonja maga után; abban az esetben, ha az Ipari Központ által végrehajtandó módosítás az 1-4. alatti tételek módosítását jelentené, a globális pénzgazdálkodási keretek módosítását a szaktárcák, illetve az Ipari Központok felé a Pénzügyminisztérium, a vállalatok felé a Központok hagyják jóvá. Abban az esetben, ha a módosítás csak a megállapított hitelkeretek vállalatonkénti módosítását teszi szükségessé, de ez a módosítás az Ipari Központ részére jóváhagyott globális kereten belül marad, az előirányzatot az Ipari Központ az MNB-vel egyetértésben hajtja végre (virement). Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatok pénzgazdálkodási adatairól a Pénzügyminisztérium által az NT felé készített előterjesztésben az összevont pénzügyi adatok szerepelnek. Az NT felkéri a szakminisztereket, hogy a vállalatoknak az előbbiek sze-