Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

A tartozások és követelések egybevetése után fennmaradó egyenleggel a bank a vállalatot, államkincstárt stb. zárolt adósságrendezés számla elnevezésű számlán megterheli, illetve elismeri. Amely vállalatnál a rendezés megtörténte után a zárolt számla tartozik egyenleget mutat, ott az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság dönt abban a tekintetben, hogy a vállalat a most már egyedül a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló tartozását egyszámlája terhére törlessze. A követel egyenlegű zároltszámlákon mutatkozó követelés elsősorban a vállalat hiteleinek törlesztésére fordítandó, az ennek megtörténte után még fennmaradó követelés tekintetében annak hovafordítását illetően az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság dönt. A köztartozások címén az államkincstárt vagy más szerveket megillető egyenleg az állami pénztartalékok növelésére fordítandó és az államkincstárnak zároltszámlán bocsátandó rendelkezésre. Ennek az összegnek egy része a Gazdasági Főtanács külön engedélye alapján, amennyiben ezt közérdekű szempontok indokolják, fel is szabadíthatók. Az adósságrendezés minden vonatkozásban legkésőbb f. évi november 15-ig bonyolítandó le. A Gazdasági Főtanács felhívja az Állami Ellenőrzési Központot, hogy a bejelentési határidő lejárat után az egyszámlával kapcsolatos, érvényben lévő rendelkezések, így különösen a közvetlen hitelezés eltiltására vonatkozó 1.684/ 1948. GF számú határozat, továbbá a vállalat teljes pénzforgalmának az egyszámlán keresztül való irányítására kiadott utasítások pontos végrehajtásának ellenőrzését a vállalatoknál kezdje meg és a netán észlelt mulasztásokról a vállalat tárgya szerint illetékes minisztert és a Gazdasági Főtanács Főtitkárát haladéktalanul értesítse. dr. Fajth Tibor s. k. a Gazdasági Főtanács Főtitkára h. A Gazdasági Főtanács indokolása. A határozati javaslatban foglalt rendelkezések kiadását a következő szempontok indokolják: a) Az egyszámlarendbe kapcsolt vállalatok egymással és az államkincstárral szemben a stabilizáció óta keletkezett tartozásai és követelései az egyes vállalatok helyzetét nehezen teszik áttekinthetővé, számos esetben csak esetenkénti helyszíni vizsgálattal állapítható meg valamely vállalat pénzügyi helyzete. b) A vállalatok teljes pénzforgalmának az egyszámlán történő keresztülvezetése az adósságrendezés megtörténtéig hatékonyan nem ellenőrizhető. c) Az egyszámlás vállalatok egymásközti hitelezésének eltiltásáról rendelkező 1.484/1948. GF számú határozat végrehajtása az egyszámlába való bekapcsolást megelőző időszakból fennmaradt kötelezettségek rendezéséig nem ellenőrizhető. Annak biztosítása céljából, hogy az adósságrendezésre bejelentett tételeket a Magyar Nemzeti Bank útján beható vizsgálat alá vegyék és ezáltal helytelen vagy téves könyveléseket már eleve megakadályozzanak, célszerűnek mutat-