Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR NYILATKOZATA A MAGYAR NEMZETI BANK TAKARÉKOSZTÁLYA SZÁMÁRA AZ ORSZÁGOS TAKARÉKHÁLÓZATHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSRÓL Az állami hitelszervezet racionalizálása tárgyában hozott 18/48. sz. miniszter­tanácsi határozat alapján Önök a helyi intézetek bevonásával az országos takarékhálózat kiépítésével foglalkoznak. Alulírott Székesfehérvári Egyház­megyei Takarékpénztár, Székesfehérvár, ezzel kapcsolatban Önökkel szemben az alábbi kötelező nyilatkozatot tesszük: 1. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy 1948. október 15. napjáig inté­zetünk üzletállományait, tehát folyószámla és takarékbetétjeit, valamint kint­levőségeit a helyi élintézetnek, tehát a Székesfehérvári és Fej érmegyei Taka­rékpénztár Rt-nak, Székesfehérvár, átadjuk. Az átadással egyidejűleg bank­és pénzváltó üzleti tevékenységünket beszüntetjük és az intézet tevékenységét az egyházi alapok és alapítványok és az egyházmegyei gazdasága ügyeinek adminisztrálására korlátozzuk. Az üzletállomány átadásával kapcsolatos rész­letes feltételeket az átvevő pénzintézettel 1948. október 15. napjáig megkö­tendő megállapodás fogja tartalmazni, a jelen nyilatkozatunkban lefektetett elveknek megfelelően. 2. Felhatalmazzuk Önöket, hogy intézetünk státusát, így különösen kihelye­zéseink bonitását az Önök által kiküldendő revizor és az Állami Ellenőrzési Központ könyvvizsgálója útján felülvizsgáltassék. Ezeknek a felülvizsgálatok­nak alapján az átvevő élintézet nyilatkozni tartozik arról, hogy mely követe­léseket tekint véglegesen átvetteknek, s mely követelések tekintetében kéri az Egyházmegyének egyházi jellegű betétjeivel, vagy más, ingatlannal biztosított bankszerű fedezettel bíró készfizető kezességét, de legfeljebb a visszatérített, illetve a nyereségveszteség számla terhére kihasított vagyon erejéig. Kívánsá­gunkra azonban köteles az átvevő intézet a behajtást előzőleg az adóson meg­kísérelni. A kihelyezési állományok vizsgálatánál elvi szabály az, hogy a ki­helyezéseknek nem a likviditását, hanem tárgyi bonitását kell vizsgálni, tehát azt a kérdést, hogy a követelés a vizsgálat időpontjában mennyire mutatkozik bankszerűen fedezettnek, illetve behajthatónak. 3. Az 1. pontban foglaltaknak megfelelően az aktívák közül a beruházott vagyon (az ingatlanok, berendezések, érdekeltségek) nem tárgyai az átadásnak. Ennek következtében az átvett passzívák és az átvett aktívák különbözeteként egy nyereséget, illetve veszteséget feltüntető egyenleg mutatkozik, mely az átvevő élintézetet illeti, illetve terheli. Minthogy az élintézet ehhez képest átveszi a gestiós veszteséget is, kötelesek vagyunk a betétek között elhelyezett látenciákat is átadni. Az esetleg átvett nyereség nem csökkenti a 2. pont sze­rinti garanciális kötelezettséget. Mi közöltük Önökkel, és így Önöknek tudomása van arról, hogy a forint mérleg készítésekor a felértékelésből mutatkozó vagyonérték és a 150 000,- Ft

Next

/
Thumbnails
Contents