Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

mel és a külfölddel való fizetési forgalommal kapcsolatos bankműveletek közül mindazoknak elvégzése, amelyeket, mint a magasabb devizapolitikával kapcsolatosakat a Magyar Nemzeti Bank bankosztálya közvetlenül a maga részére fenntartani nem kíván. Tekintettel arra, hogy a megbízott pénzintézetek rendszere a bankszervezet átalakítása során megszüntetésre kerül és a Kereskedelmi Bank kivételével a többi intézeteknek a kötött devizagazdálkodással kapcsolatos banktevékenység elvégzésére a Magyar Nemzeti Bank megbízása alapján engedélyezett ügyköröket egyedül a Kereskedelmi Bank vesz át, indokoltnak látszik, hogy a tisztán adminisztratív jellegű devizaigénylési eljárás, amely egyrészt a megbízott pénzintézeteknél, másrészt ezek benyújtása alapján központilag a Magyar Nemzeti Bank bankosztálya által a Külkereskedelmi Bank részére adott elvi engedélyek alapján az adminisztrációt a Külkereskedelmi Bank végezze. Megoldásra vár továbbá az a kérdés, hogy a külfölddel való fizetési forgalommal összefüggő, de nem áruszállítással kapcsolatos bankári tevékenységet, amelyet eddig a megbízott pénzintézetek végeztek, a Magyar Nemzeti Banknál, vagy a Külkereskedelmi Banknál összpontosítsuk-e (zárolt belföldi forintszámlák, valutavétel és -eladás, személyigénylések, külföldi bankok által kiállított hitellevelek beváltása stb.) indokoltnak látszik ennek a sok tételből adódó és kiterjedt pénztári szolgálatot kívánó tevékenységi körnek az áruforgalomhoz hasonló megosztása (elvitechnikai) a Magyar Nemzeti Bank bankosztálya és a Külkereskedelmi Bank között. 2. A Külkereskedelmi Bank konkrét feladatai a következők: a) Akkreditívek nyitása a magyar importőrök miatt külföldi cégek javára. Forintszámlát a bank nem vezet, hanem az akkreditívek forint ellenértékével az importőrnek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett folyószámláját terheli meg. Az akkreditív megnyitására vonatkozó és a Külkereskedelmi Banknak adandó diszpozíciót ez utóbbi csak akkor teljesítheti, ha a Nemzeti Banknál vezetett megfelelő alszámla egyenlege, vagy a Nemzeti Bank hitelosztálya által e célra engedélyezendő forinthitel erre lehetőséget nyújt és a Nemzeti Bank a désipozíciót láttamozza. Magyar exportőr javára külföldi cég által megnyitandó akkreditívek forint ellenértékét a Külkereskedelmi Banknál eszközölt okmányigazolás alapján a bank az exportőr cégnek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlája javára téríti. A devizaigényléseket az állami szektor vállalatai részére a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett keretben a Külkereskedelmi Bank láttamozza. így tehát nincs szükség arra, hogy az importőr által benyújtott igénylésen kívül annak adminisztrációját két bankári szerv végezze, mert a Nemzeti Bank megállapítja majd a meghatározott viszonylatokban meghatározott árukra engedélyezhető devizakiutalások keretét és ezen belül az iparigazgatóságok által az alájuk tartozó egyes vállalatok részére engedélyezett devizaösszeget a kereten belül a Külkereskedelmi Bank utalja ki. A Külkereskedelmi Bank végzi az árubehozatallal kapcsolatos devizakiutalások nyilvántartását is. Megfontolandó, hogy természetesen csak az állami szektorban indokolt-e továbbra is fogalmilag a termindeviza és a preavíziós devizaüzletek fenntartása. Itt lényegében arról van szó, hogy az állami vál-