Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása
268. Budapest, 1948. szeptember 16. A PÉNZÜGYMINISZTER JÓVÁHAGYJA A MAGYAR BERUHÁZÁSI BANK NV ALAPÍTÓLEVELÉT 228.622/1948/IV. a. PM. I. Általános rendelkezések A magyar köztársaság kormánya 43/1948. M. T. szám alatt az 1948. évi szeptember hó 16. napján hozott határozatával Magyar Beruházási Bank nv. cég alatt nemzeti vállalat alapítását határozta el. A minisztertanácsi határozat szerint: 1. A vállalat cége: Magyar Beruházási Bank nv. 2. A vállalat székhelye: Budapest 3. A vállalat tárgya: Az Országos Tervhivatal előírásai szerint beruházási hitelek folyósítása és az ezzel kapcsolatos ellenőrzés, az állami költségvetés keretében beruházási célokra előirányzott összegek meghatározott esetekben történő folyósítása, az önkormányzatok, a nemzeti vállalatok és egyéb vállalatok saját eszközeikből végzett beruházásainak és felújításainak pénzügyi lebonyolítása. 4. A vállalat tartama: határozatlan idő. 5. A vállalatra nézve illetékes miniszter: a pénzügyminiszter. II. Ügyvezetőség Az ügy vezetőség 3-7 tagból áll, tagjai a vezérigazgató, a vezérigazgató helyettese és a főosztályok vezetői. Az ügyvezetőség ülésein a vezérigazgató, akadályoztatása esetén helyettese elnököl. Az üléseket a tárgysorozat közlésével a vezérigazgató, akadályoztatása esetében helyettese hívja össze. A tárgysorozatra fel kell venni minden olyan tárgyat, amelynek tárgyalását az ügy vezetőség egy vagy több tagja kívánja. Az ügyvezetőség ülésének határozatképességéhez szükséges, hogy minden tagot meghívjanak és az ülésen legalább 3 tag jelen legyen. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges; szavazategyenlőség esetében a korban legidősebb tag szavazata dönt. A vezérigazgató a határozathozatalban szavazatával nem vesz részt. Az ügyvezetőség ülésére a vezérigazgató (helyettese) más személyeket is meghívhat. Az ügyvezetőség ülését havonta legalább egyszer össze kell hívni, ezenkívül pedig olyan esetekben, ha az ülés összehívását a pénzügyminiszter, az Állami Ellenőrzési Központ vagy az ügy vezetőség 2 tagja kívánja. Az ügyvezetőség üléséről - a hozott határozatok pontos feltüntetésével rövid feljegyzést, az 1948:XXXVII. tc. 20. §-ának (2) bekezdése esetében pedig részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A feljegyzés, illetőleg jegyzőkönyv l-l példányát a pénzügyminiszternek és az Állami Ellenőrzési Központnak meg kell küldeni.
