Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

Fogalmazvány. - UMKL. XIX-L-2-b. 2. doboz. 1 L. 262. és 266. sz. iratot. Kézírással „Miniszter úr elé. Csikós IV. 24". Vas Zoltán kézjegye. „Irattár. Kellemen Péter". GF Titkárság bélyegzője, 1948. május 7. Eredeti aláírással. 262. Budapest, 1948. április 26. A GAZDASÁGI FŐTANÁCS ELŐTERJESZTÉSE AZ ÁLLAMI BANKOK INTÉZŐ BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK KERETÉBEN LÉTESÍTENDŐ BERUHÁZÁSI OSZTÁLLYAL KAPCSOLATOS IRÁNYELVEK TÁRGYÁBAN A Gazdasági Főtanács határozata értelmében

1 a Magyar Általános Hitelbank keretében az Országos Tervhivatal szempontjait figyelembevéve Beruházási Osztály szervezendő és a hároméves terv keretében beruházási célokra újonnan megnyitott bankhitelek 1948. évi június l-jétől, valamennyi a terv keretében beruházásra fordítandó összeg pedig 1948. augusztus l-jétől csak a Beruházási Osztályon keresztül folyósítható. A Gazdasági Főtanács az Állami Bankok Intéző Bizottságát bízta meg fenti rendelkezés végrehajtásával. A Beruházási Osztály létesítésével kapcsolatos irányelvek a következőkben lennének megállapítandók: 1. A Beruházási Osztály monopóliuma. A Beruházási Osztály hatásköre kiterjed minden olyan beruházásra, amelynek végrehajtásához a Tervhivatal engedélye szükséges. Ezzel kapcsolatban a Tervhivatal engedélyéhez kötött beruházások kérdését újból rendezni kellene. Olyan jogszabály kiadása látszik kívánatosnak, hogy minden olyan gazdasági egység beruházása - a beruházandó összegre tekintet nélkül - a Tervhivatal ellenőrzése alá essék, amely a bevezetendő egyszámla rend keretében működik. Az egyszámla rendbe be nem vont gazdasági egységeknél pedig a beruházások hatósági engedélyhez kötését a jelenleginél kisebb, esetleg évi 10 000 forint beruházandó értékhatárhoz kellene kötni. A Beruházási Osztály gestiója kiterjed a mezőgazdasági beruházásokra is anélkül azonban, hogy ez az OSZH monopólium szerepét a szövetkezetek és a kistermelő gazdaságok tekintetében érintené. Ennek megfelelően a Beruházási Osztály bonyolítja le az országos közfeladatoknak minősülő mezőgazdasági beruházásokat (útépítés, csatornázás, árvízvédelem stb.), valamint a költségvetések alapján működő állami és közületi gazdaságok beruházásait. Ezzel szemben a szövetkezetek és a kistermelő gazdaságok fejlesztését szolgáló, beruházási jellegű országos hitelakciók lebonyolító szerve az OSZH és ezekbe a hitelakciókba a Beruházási Osztály csak olyan értelemben kapcsolandó be, hogy az ilyen célra nyújtott hitelek a Beruházási Osztályon keresztül bocsátandók rendelkezésre. Ezen túlmenően is jogában áll azonban az OSZH-nak, hogy a mindenkor érvényben levő hitelirányelvek szem előtt