Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

AZ ÁLLAMKINCSTÁR ÁLTAL AZ ÁLLAMI PÉNZINTÉZETEK ÁTSZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A PÉNZINTÉZETEKTŐL ÁTVÉTELRE KERÜLŐ AKTÍVÁK ÉS PASSZÍVÁK UTÁN MUTATKOZÓ HIÁNYÉRT A MAGYAR NEMZETI BANKKAL SZEMBEN VÁLLALANDÓ KEZESSÉG Határozati javaslat. A Gazdasági Főtanács elvben kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank által az állami pénzintézetek átszervezésére vonatkozóan hozott 853/1948. GF (H. T. 16. sz.) és az azt kiegészítő határozatok alapján az egyes pénzintézetektől átvételre kerülő aktívák és passzívák átvétele után a Magyar Nemzeti Bank terhére netán mutatkozó hiány összege erejéig, amennyiben a kérdéses összeget az átadó intézetek saját vagyonuk terhére kiegyenlíteni nem tudják, az államkincstár a Magyar Nemzeti Bankkal szemben kezességet vállal és az előálló hiány kiegyenlítéséről a Magyar Nemzeti Bankkal szemben gondoskodik. A kezességvállalás összegét és módozatait a pénzintézetektől átvételre kerülő anyag megvizsgálása után a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben állapítja meg. A Gazdasági Főtanács tudomásulveszi, hogy az 1184/1948. GF számú (H. T. 22. sz.) határozat végrehajtása során a Községi Takarékpénztár üzletkörének átadása tekintetében a Magyar Nemzeti Bank a székesfővárossal közvetlen és végleges megállapodást kötött. Ennek megfelelően kimondja a Főtanács, hogy az államkincstár fentiek szerinti kezességvállalási kötelezettsége a Községi Takarékpénztárral kapcsolatos tételekre nem vonatkozik. A Gazdasági Főtatács Titkárságának indoklása: A Magyar Nemzeti Bank hivatkozással arra, hogy a pénzintézeti hálózat átszervezése során számára az egyes intézetektől átvételre kerülő és az intézeteknek ügyfeleikkel szemben fennálló kötelezettségei erejéig a bankot feltétlen fizetési kötelezettség terheli, míg a pénzintézeti kihelyezések behajtási lehetősége és időpontja sok esetben vitás, kéri, hogy az államkincstár a bankkal szemben arra az esetre, ha a pénzintézetek által átadásra kerülő aktívák és passzívák nem lennének egyensúlyban, továbbá az egyes átadó intézetek az előálló hiányok pótlásáról a Bankkal szemben megfelelőképpen gondoskodni nem tudnának, vállaljon kezességet, illetve az előálló hiányok pótlásáról gondoskodjon. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank illetékes tényezőivel folytatott tárgyalás után a kérésnek olyan formában látszik indokoltnak helytadni, hogy a Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár Rt. tételeivel kapcsolatban, lévén, hogy azokat a két érdekelt fél egymással közvetlenül rendezte, a kezességvállalásra ne kerülhessen sor.