Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

folyamán különösebb hullámzást; az Angol-Magyar Bank anyagának kb. a fele, a Dunavölgyiének és a Pesti Hazai Tkptárénak cca. 98%-a került viszontleszámításra, míg a Belv. Takarék - mint egyetlen valamennyi bank között viszontleszámítást egyáltalán nem vett igénybe. Kötelező és szabad keret. A kötelező keret, a Pesti Hazai kivételével, minden középbanknál többé-kevésbé feltöltésre került; a Pesti Hazai a részére megszabott 6,03 millió kötelező keretben általában 0,5 milliónál többet nem helyezett ki. Szabad keretét valamennyi középintézet kihasználta, illetőleg túllépte. Kezességek. A kezességi üzletágban a Dunavölgyi vezet 34 millió átlaggal, míg a Pesti Hazai kezességei átlagosan cca. 25, az Angol-Magyaréi 17-18 és a Belv. Takarékéi 14-15 milliót tesznek ki. Jelen beszámolónkhoz részletes táblázatos kimutatást csatolunk, amelyben fentieken kívül a Creditanstalt-Bankverein budapesti fióktelepének adatait is feltüntettük. Téglás (Géza)* Tisztázat. - UMKL. XIX-L-2-a. 1. doboz. 1 Az ÁBIB munkatársa. Az irat mellett található táblázat a 8 államosított bank 1948. januári betétei, kihelyezései és likviditási adatairól. Eredeti aláírással. 243. Budapest, 1948. február 6. ELŐTERJESZTÉS A GAZDASÁGI FŐTANÁCS RÉSZÉRE A TÁRCAKÖZI HITELVÉLEMÉNYEZÖ BIZOTTSÁG ÁTSZERVEZÉSE TÁRGYÁBAN A Gazdasági Főtanács határozata alapján működő Tárcaközi Hitel véleményező Bizottság az időközben erősen felduzzasztott létszám (az üléseken több mint 30 referens vesz részt), valamint az áruhitelek szabályozása és egyéb újabb rendelkezések következtében megnövekedett feladatkör miatt mind kevésbé tud jelenlegi szervezeti összetételében megfelelni. Ettől függetlenül a bankok államosítása is időszerűvé teszi a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság átszervezését. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitelügyek intézése akkor történik megnyugtató módon, ha a konkrét hiteligényeket, mielőtt azok a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság elé kerülnek, albizottsági ülés keretében tárgyalják ki. Albizottsági üléseken inkább nyílik lehetőség a felvetődő kérdés részleteinek megvilágítására. Már ez a tapasztalat is oda vezetett, hogy a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság sorra alakította meg az alkalmilag működő és állandó jellegű albizottságokat. Idők folyamán a MOSZK, a MÁSZ, a NIK, a NEBÁRT, valamint az ún. agrár akciós hitelek albizottsági előkészí-