Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

A hátvédkeret összegének megfelelő új kihelyezési állomány mobilitása a lehetőség szerint biztosítandó olyképpen, hogy az állomány megosztott, az egyes kihelyezések pedig rövidlejáratúak legyenek. A benyújtási lehetőség akkor és oly mértékben áll be, amikor és amilyen mértékben az intézet likviditási arányszáma (a készpénz-, zsíró- és bankköveteléseknek a betétállományhoz viszonyított aránya) 15% alá süllyed. Minthogy a fővárosi pénzintézetek részére már megfelelő összegű hiteltámogatás biztosíttatott, vidéki fióktelepeik a hátvédhitelben nem részesülhetnek. Nem részesülhetnek egyelőre a hátvédhitelből azokban a városokban székhellyel bíró vidéki pénzintézetek sem, amely városok a Gazdasági Főtanács f. évi május hó 7-én 3298/1947. szám alatt kelt rendelete ellenére az önkormányzatok részére kötelezővé tett postatakarékpénztári csekk-kezelési rendszerhez nem csatlakoztak. Mindamellett az Üzletvezetőség az ily pénzintézetek betéthátvéd kereteit is megállapította, azokat azonban mindaddig zárolja, míg a Gazdasági Főtanács fenti határozatát eddig végre nem hajtó önkormányzatok a csekk-kezelési rendszerbe bekapcsolódnak. A hátvédhitelek terhére csupán az Országos Hitelügyi Tanács kamatkorlátozó rendelkezéseinek figyelembevételével folyósított hitelekből eredő váltók fogadhatók be viszontleszámításra. A hátvédkeretet igénybevevő pénzintézet a benyújtás alkalmával a bankintézetnek tartozik cégszerűen aláírt nyilatkozatot adni arról a) hogy a hátvédhitel fennállása alatt az ide mellékelt mintájú, cégszerűen aláírt jelentést a bankintézetnek naponta megküldi; b) hogy a hátvédkeret igénybevétele révén keletkezett viszontleszámítási kötelezettségét abban az időpontban és olyan mértékben csökkenti, amikor és amilyen mértékben likviditási arányszáma a 15%-ot meghaladja; c) hogy a szóbanlévő hitel igénybevételének tartama alatt saját eszközeiből kihelyezéseket nem eszközöl; kivételt képeznek a főleg szociális célokra nyújtott, 1500,- Ft összeghatárig terjedő kölcsönök, amelyek továbbra is folyósíthatok, valamint oly közérdekű hitelek, amelyek folyósításához a bankintézet előzetesen hozzájárul. A bankintézet a hátvédkeretet igénybevevő likviditási helyzetének alakulását a beérkezett jelentések alapján naponta ellenőrzi. A likviditási helyzet vizsgálatánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az affiliáló intézet által felmondott hitelek nem tekinthetők betételvonásnak, ezek visszafizetésére tehát a hátvédkeret terhére hitel sem vehető igénybe. A hátvédkeret terhére történő benyújtás indokoltságát és összegszerűségét a bankintézet saját hatáskörében bírálja el. Ugyancsak a saját hatáskörében intézkedik a bankintézet, ha a likviditási nehézség megszűnése után az intézet visszaváltási, illetőleg törlesztési kötelezettségét nem teljesíti. Ha a pénzintézet visszaváltási kötelezettségének a bankintézet felhívása dacára sem tenne eleget, erről az Üzletvezetőségnek, a hátvédkeret esetleges törlésére irányuló javaslat mellett, azonnal jelentés teendő. Az érdekelt pénzintézetek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az olyan hitelekről kiállított kérdőíveket, amelyek hitelekből származó váltókkal a hátvédhitelt likviditási nehézség esetén igénybe óhajtják venni, ajánlatos a bankintézetnek előzetesen bemutatni.