Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása
3. A kereskedelem és az áruforgalom terén a) A döntőfontosságú élelmiszerek, közszükségleti cikkek és nyersanyagok forgalmát, árát és elosztását fokozatosan meg kell kötni, vagyis különböző módszerekkel, de államilag kell irányítani és szabályozni, függetlenül attól, hogy ezekben a cikkekben milyen árumennyiség áll rendelkezésre. Erre a kötöttségre szükség van avégett, hogy biztosítani lehessen: 1. hogy ezek az áruk kellő időben és megfelelő áron ott használtassanak fel, ahol erre az állami tervek értelmében szükség van; 2. hogy a dolgozó lakosság élelmiszerekkel és közszükségleti cikkekkel való ellátását ne veszélyeztethessék a spekuláció üzelmei; 3. hogy jó termés vagy kedvező piaci konjunktúra esetén állami készleteket lehessen gyűjteni, és így biztosítani lehessen a jövőre is a lakosság ellátását és az állami tervek végrehajtását. b) A külkereskedelmet állami egykezék monopóliumává kell tenni. Evégett áruk behozatalát, illetve kivitelét, különösen azokét, amelyek nagyobb hasznot biztosítanak, a GF fokozatosan a Külforgalmi Rt.-re, az államosított nagybankok kereskedelmi vállalataira stb. bízná, kizárólagossági joggal. Ezeknek a külkereskedelmi állami szerveknek központi irányítását a Kereskedelemügyi Minisztériumon kívül, a külkereskedelemre specializálódó államosított nagybankok útján lehetne biztosítani. c) A belkereskedelemben is fokozatosan el kell sorvasztani a magánvállalatok működését és a nagykereskedelmi forgalom lebonyolítását a szövetkezetekhez és állami (főként az államosítandó nagybankok érdekeltségéhez tartozó) kereskedelmi vállalatokhoz kell átvinni. Az egyes monopóliumszerű belkereskedelmi funkciókat (p. o. cukor, élesztőelosztás a kiskereskedők között) GF vagy más szervek intézkedésével lehet a MOSZK-ra vagy valamely állami vállalatra átruházni. A központilag elosztott közszükségleti cikkek (p. o. textiltípusanyag) egyre nagyobb része a szövetkezetek útján bocsájtandó forgalomba. Az államosított vagy állami befolyás alatt álló iparvállalatok legfontosabb termékeiket állami vagy szövetkezeti vállalatok közvetítésével hozzák forgalomba. A kiskereskedők árubeszerzését a kiskereskedők beszerző szövetkezetei útján kell lehetőleg lebonyolítani, ami feltételezi e szövetkezetek fejlesztését és támogatását. Ahol ezek az eszközök nem mutatkoznának elégségeseknek, a nagykereskedelem befolyását fiskális és gazdasági rendőrségi intézkedésekkel lehet csökkenteni és megszüntetni abban a mértékben, amelyben a szövetkezeti és állami kereskedelem képes lesz a magán nagykereskedelem helyét betölteni. 4. A mezőgazdaság terén a) A magánkereskedelem és a kulákok befolyásának visszaszorítása érdekében szükség van a falusi beszerzési, fogyasztási és termelőszövetkezetek tevékenységének nagyfokú kiszélesítésére. Ennek egyik legfontosabb és megvalósíthatóvá vált formája a parasztok termésének konnektálása (szerződéses lekötése) a szövetkezet által, aminek fejében a szövetkezet a szerződő parasztnak az áruellátás, a géphasználat stb. terén bizonyos előnyöket biztosít. Ez feltételezi a falusi szövetkezetek öntevékenység alapján, de állami támogatással való megerősítését. •