Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása
5. A hitelkeretek bővítése szempontjából a helyes megoldásnak az látszanék, hogy a M. Nemzeti Bank egyes vidéki fiókjainak területén működő intézetek részére állapíttatnék meg egy globális keret annak körülírásával, hogy e hitelek milyen célokra (termelés előmozdítása, forgótőke szükséglet, import, export stb.) nyerjenek felhasználást. Azon intézetek, amelyek ilyen hiteligénynyel jelentkeznek, lennének az illető körzetben rendelkezésre álló hitelvolumenből elsősorban a visszleszámítolás rendelkezésre bocsátása útján kielégítendők. A hitel rendeltetésének elbírálásánál megfelelő a THB-hoz 1 közelálló hatáskör lenne az egyes fiókfőnökök részére biztosítandók. 6. A fent vázolt, különösen az előző pontban érintett megoldás átmenetileg esetleg csak az egyes fontosabb Nemzeti Bank fiókok körzetében lenne életbeléptetendő. A kérdés előkészítése tárgyában a M. Nemzeti Bank lenne hivatott a fiókfőnökeit megfelelően tájékoztatni, javaslataikat kikérni, esetleg őket a rendszer életbeléptetésével kapcsolatosan egy Budapesten tartandó értekezletre is összehívni. 7. Megállapítandó lenne az, hogy a hátvéd szempontjából milyen összegszerűség jöhet figyelembe, a havi visszleszámítolás keret pedig lehetőleg 2 millió forint körüli összegben lenne megállapítandó. Egykorú másodlat. - UMKL. XIX-L-2-a. 1. doboz. Kézírással: „pénzintézetek. Cs.(ikós)". J 1 Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság. 231. Budapest, 1947. november 20. GERÖ ERNŐ FELJEGYZÉSE GAZDASÁGPOLITIKÁNK TOVÁBBI IRÁNYÍTÁSÁRÓL . A felszabadulás óta a magyar demokrácia gazdasági téren két nagy eredményt ért el: a) a földreform útján szétzúzta a mezőgazdaságban addig uralkodó nagybirtokrendszert és evvel a legreakciósabb, félfeudális réteget megfosztotta anyagi erőforrásainak döntő részétől; b) a stabilizáció révén szilárd pénzügyi alapot biztosított az újjáépítés és az ország további gazdasági fejlődése számára. Ezek a jelentős sikerek azonban önmagukban nem döntötték el azt az alapvető kérdést, hogy a magyar nemzetgazdaság milyen úton fog továbbfejlődni: a kapitalista rendszer újjáépítése vagy a népi demokrácia gazdasági bázisának kiépítése, tehát a szocializmus felé való haladás útján. A nagybirtokok felosztása és több százezer paraszt kisbirtokhoz való juttatása lehetővé teszi például a mezőgazdaság szövetkezeti alapon való újjászervezését és a kapitalista elemek fokozatos kiküszöbölését; amennyiben azonban a mezőgazdasági árutermelés továbbra is a kapitalista gazdálkodás keretében történnék, a földreform kiindulópontjává válhat a mezőgazdaság amerikai vagy francia típusú,