Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

ről. A 3. pont a felügyelő bizottság jelentése az 1790/1947. M. E. számú rendelet alapján eszközölt újraértékelésről (forintmérleg). A 4. napirendi pont az 1947. január 1-jei nyitómérleg megállapítása. A felsorolt pontokat a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. 2 6. napirendi pont a bank alapszabályainak módosítására vonatkozik. A közgyűlés elfogadta. 3 8. napirendi pont az igazgatóságnak adott felhatalmazásokra vonatkozik, az új alaptőke, a részvények új névértéke és az alapszabálymódosítások cégjegyzékbe való bevezetése. Egyhangúlag elfogadták. 4 Az Elnök kérdésére a javaslatokat a közgyűlés közfelkiáltással elfogadta. 229. Budapest, 1941. október 8. FELJEGYZÉS A VIDÉKI HITELSZERVEZET HELYZETÉRŐL, JAVASLAT ANNAK JAVÍTÁSÁRA • 1. A kihelyezett állomány növelése és a túlzott készpénztartalékok leépítése érdekében hátvéd biztosítása. Megállapítást nyert, hogy a vidéki pénzintézeteknek 80 millió forintot megközelítő betétállományuk van. Minthogy a vidék átlag ennek 25%-át a megfelelő hátvéd hiányában készpénzben kénytelen tartani, ez annyit jelent, hogy a vidéki pénzintézeteknél körülbelül 20 millió forint fekszik pénzben, úgy hogy ez a gazdasági élet számára hasznos funkciót nem végez. A megfelelő hátvéd biztosítása, amely lehetővé tenné, hogy a vidéki pénzintézetek állandó készpénztartása az egyes pénzintézetekkel lefolytatandó tárgyalások eredményéhez képest körülbelül 12-15%-ra mérsékeltessék és ennek érdekében részükre az egész ország területére legfeljebb 10 millió forintot elérő hátvéd biztosíttassék, megadná a lehetőségét annak, hogy a vidéki pénzintézeteknél lévő pénzek fokozottabb mértékben legyenek a szelektív hitelpolitika elveinek megfelelő, fontos gazdasági célok szolgálatába állíthatók. Kétségtelennek mutatkozik az, hogy a nyújtandó hátvéd a bankok megfelelő ügyvitele mellett valójában csak kisebb mértékben lesz igénybe véve, és így a tervezett intézkedés a bankjegyszaporulat szempontjából jelentéktelen, viszont a forgalomból kikapcsolt pénzmennyiséget számottevően csökkentené. 2. A vidéki pénzintézetek egy 20 millió forintos visszleszámítolási hitelkeret sürgős megállapítását kérik. Ez idő szerint érvényben lévő hitelkeretek a stabilizáció időpontjában, tehát akkor nyertek megállapítást, amikor a vidéki pénzintézetek semmiféle forgótőkével nem rendelkeztek. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. A vidéki pénzintézetek sok nehézség ellenére megfelelő életképességükről adtak tanúbizonyságot és 80 millió forint körüli betétállományt gyűjtöttek, viszont a vidéki hitelintézetek gazdasági jelentősége az ország hitelellátásában a múlthoz viszonyítottan rendkívüli módon lecsökkent és a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott keretekből aránytalanul csekély hányadhoz jut. A vidéki hitelintézetek folyósításainál a helyzet az, hogy kihelyezéseik körülbelül 80%-át