Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása
A betétfejlődés kedvező alakulása következtében ennek a hátvédnek az igénybevételére nem volt szükség. Jelentősége e rendelkezésnek mégis megvan, mert az intézeteket abba a helyzetbe hozta, hogy likvid tőkéjüket fokozottabb mértékben tudták kihiteiezésre felhasználni. A hátvéd jellegű hitelkeretet annak idején pusztán a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetek kapták, mert betétfejlődés akkor még csak ezeknél volt. Ujabban az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezeteknél is megindult a betétfejlődés, úgy hogy április hónapban a betétek volumene már mintegy 7 millió forintra volt becsülhető. Az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezetei éppen úgy, mint annak idején a magánbankok csak igen kis hányadát merik ezeknek a betéteknek kihelyezni, mert semmiféle biztosítékuk sincsen arra nézve, hogy a mezőgazdasági kölcsönökbe kihelyezett, tehát nehezen mobilizálható betétek felmondása esetén megfelelő hitel áll majd a betétvisszafizetés céljából rendelkezésükre. E helyzet következményeképpen maguk a tagszövetkezetek sem szorgalmazzák a betétgyűjtést olyan mértékben, mint ahogy már általános közhiteli szempontból kívánatos lenne. Épp azért, azzal a kéréssel fordulok t. Gazdasági Főtanácshoz, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank, miként annak idején a magánbankok részére, az Országos Központi Hitelszövetkezet részére is 2 millió forint összegben megfelelő visszleszámítolási hitelkeretet engedélyezzen. Ezt a hitelkeretet az egyes hitelszövetkezetek kizárólag betétmegmozdulás esetén az Országos Központi Hitelszövetkezet útján benyújtott tárcaváltókra vehetnék igénybe. Ismeretes a t. Gazdasági Főtanács előtt, hogy egyrészt az érdekeltek, másrészt a Pénzintézeti Központ is állandó tárgyalásokat folytat a vidéki piacrendezés előmozdítása érdekében. E részben önkéntes, részben a Pénzintézeti Központ által kezdeményezett előkészítő tárgyalások során megállapítást nyert az, hogy egyes fúziók megfelelő módon csakis akkor vihetők keresztül, ha a Pénzintézeti Központ a fennmaradó életképes intézetnek megfelelő hitelnyújtási lehetőséget tud biztosítani. Különös tekintettel arra, hogy a forintmérlegek megjelenésével a piacrendezés erőteljesebb megindulásával lehet számolni, máris több befejezés előtt álló fúziós tárgyalás van folyamatban, melyeknél a fúzió egyetlen akadálya a megfelelő alátámasztási hitel. Kérem a t. Gazdasági Főtanácsot, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Pénzintézeti Központ részére kizárólag fúziós célokra 1 millió forint összegben megfelelő visszleszámítási hitelt engedélyezzen. Vas Zoltán Mátyásfalvi K. Kemény V. 12. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL. XIX-L-l-n. 4. doboz. Ügyiraton kézírással: „Elfogadta a GF 1947. máj. 14. Aláírás. Tudomásul szolgál. Mátyásfalvi".
