Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

IV. A stabilizációtól a bankállamosításig

159. Budapest, 1947. október 13. AZ ORSZÁGOS HITELÜGYI TANÁCS ÜLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE Ho. 1077/1946. Felvétetett az Országos Hitelügyi Tanácsnak Budapesten a Magyar Nemzeti Bank székháza nagy tanácstermében az 1947. évi október hó 13. napján de. 12 órakor megtartott 19. üléséről. Jelen vannak: dr. Csejkey Ernő elnök, dr. Décsey Lajos elnökhelyettes, dr. Joanovich Emil, a Pénzintézeti Központ elnökének helyettesítésében, Komlós Pál és dr. Matolcsy Sándor tagok, dr. Jeszenszky Ferenc és a Pénzintézeti Központ vezérigazgatójának helyettesítésében Markovits Jenő mint szakértők, továbbá mint meghívottak a Pénzintézeti Központ részéről dr. Rittinger Imre és Pálos Ferenc, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete részéről dr. György Ernő, végül dr. Glatz Olivér mint jegyzőkönyvvezető. Az elnök megnyitja az ülést, üdvözli a megjelenteket, a jegyzőkönyv vezetésére dr. Glatz Olivért, hitelesítésére pedig dr. Décsey Lajost és Komlós Pált kéri fel. Megállapítja, hogy az ülésre szóló meghívókat a Pénzintézeti Központ az 1947. évi október hó 8. napján küldte el és így az ülés összehívása megfelelően történt. A jelenléti ívből, amelyet A) alatt a jegyzőkönyvhöz csatolni rendel, megállapítja, hogy megjelent öt tag, ezek között a határozatképességhez szükséges három tag, továbbá a két szakértő, az ülés tehát határozatképes. Napirend előtt az Elnök bejelenti, hogy az iparügyi miniszter - f. hó 8-án kelt, 1447/1-Eln.-1947. számú átirata értelmében - Rada István iparügyi miniszteri biztost a Tanácsban viselt tagsága alól felmentette és helyette Vajda Pál miniszteri tanácsost nevezte ki. A Tanács a bejelentést egyhangúan tudomásul veszi. Áttérve a napirendre az Elnök bejelenti, hogy annak egyetlen tárgya a kihelyezési kamattételek újbóli megállapítása, figyelemmel a Magyar Nemzeti Bank leszámítási kamattételének leszállítására. Felkéri dr. Rittinger Imrét a határozati javaslat ismertetésére. Dr. Rittinger Imre - utalva arra, hogy a tanács legutóbb az 1/1946. számú határozatával évi 13%-ban, illetőleg az ott közelebbről körülírt esetekre évi 12, 9, 10 és 10 1/2%-ban állapította meg a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét és ugyanebben a határozatában szabályozta a takarékbetétek és folyószámlabetétek után téríthető legmagasabb kamatot is - előadja, hogy gazdasági életünk egyes tényezői részéről az a kívánság hangzott el, hogy a közellátás, valamint az egyéb közérdekű célok finanszírozásának olcsóbbá tétele céljából a kamattételeket mérsékelni kell. Ennek folytán a Gazdasági Főtanács felkérte a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsát, hogy tegye megfontolás tárgyává a Bank leszámítási kamattételének 2%-kal való csökkentését. A Bank Főtanácsa ezután az 1947. október 8-án tartott ülésében elhatározta a leszámítási kamattételnek 7%-ról 5%-ra való leszállítását. A Bank Főtanácsának e határozata folytán, mely határozat a napokban fog nyilvános-