Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949
aktuális - egyes kérdéseket érintő iratokat közlünk (222-227. sz. iratok). A kormány a Szovjetuniónak a potsdami egyezmény alapján támasztott igényei teljesítéseként 1946 márciusában német vagyonként átadta azokat a korábban francia tulajdonban volt MÁH részvényeket, amelyek jogán 1941-44 közt a német tulajdonosok gyakorolták a részvényesi jogokat a MÁH közközgyűlésén és igazgatóságában. E részvények alapján a Szovjetunió részvényesi jogait 1946-tól a Hitelbanknál érvényesítette. Ezzel összefüggésben a bank magyar tulajdonban lévő részvényeit birtokoló vállalatok egy csoportjával kötött szindikátusi megállapodás ad képet az államosítást megelőzően kialakult átmeneti helyzetről. A bankállamosítás gyakorlati végrehajtása még a koalíciós politikai struktúra keretében történt. Az Állami Bankok Intézőbizottsága (ÁBIB): Gyöngyösi János (Kisgazdapárt), Kemény György (Szociáldemokrata Párt), Vas Zoltán (MKP) és a bizottság munkáját segítő szerveket (albizottság. Állami Bankok Központi Irodája stb.), továbbá az államosított bankok új vezetőinek névsorát is koalíciós megállapodások alapján alakították ki. Az MKP Bankszervező Bizottságának - majd a két munkáspárt egyesülése után az MDP gazdaságpolitikai döntéseket előkészítő bizottságainak - szerepe az államosítás végrehajtásában egyre közvetlenebbül érvényesült. Vas Zoltán és a GF Titkárság apparátusa a munkáspártok részéről kijelölt bankvezetők (Csont Ferenc, Földes István, Hay László, Havas János, Markovits Jenő, Sulyok Béla, Szántó Dénes és mások) bevonásával és a Bankiroda vezető munkatársai (László Andor, Szántó Dénes, Szemenyei János és mások) közreműködésével az államosított bankok munkájának irányítása és a bankrendszer átszervezése terén fontos szerepet töltöttek be. Az ÁBIB - bár hivatalosan csak 1949 májusában szüntették meg - érdemi tevékenységet csak 9 hónapig (1947. december-1948. szeptember) fejtett ki. A száz munkavállalónál többet foglalkoztató vállalatok államosítása 1948. március 25^én nemcsak, az államosítással közvetlenül érintett tulajdonosok és vállalatok vezető dolgozói, de az államapparátusban; a korábban már államosított szervekben, köztük a bankokban és irányításukban dolgozók részére is meglepetés volt 62 . Az alig negyedévvel a nagyipar államosítását megelőzően államosított bankoknál és az érdekkörükbe tartozó pénzintézeteknél a tulajdonviszonyokban egy csupásra végbement változások után az átmenet zavartalansága érdekében napok alatt számos, rögtönzött operatív intézkedés vált szükségessé. A bankrendszer átszervezési folyamata az iparállamosítás után, az ebből eredő új lehetőségek figyelembevételével indult meg. Közülük az államosítás után elrendelt, a fúziókra, az államosított vállalatok követeléseire, a kamatterhek csökkentésére, az állami kezességvállalásra stb. vonatkozó iratokra érdemes a figyelmet ráirányítani. A bank- és az iparállamosítás megvalósulása volt közvetlen előzménye a magánbankházak megszűnésének és a tőzsde bezárásának is. A tőzsdén jegyzett legfontosabb értékpapírok forgalma az államosítás következtében megszűnt. A magánbankházak és az államosítással közvetlenül nem érintett más pénzintézetek működési feltételei alapvetően megváltoztak. Meg kell említeni, hogy már a bankállamosítás után (1948 januárjában)
