Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

III. A forintstabilizáció előkészítése és megvalósítása

nek kifizetésre, de az új pénz a forgalmat csak fokozatosan indítja meg, elengedhetetlen, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkek árait hatósági intervenciós eladásokkal stabilan tartsuk és megtörjük az új valutával szemben jelentkező bizalmatlanságot. Az árutartalék gyűjtésére elsősorban a beszolgáltatási kötelezettségből eredő élelemtartalék szolgál, de ezenfelül ruházati és egyéb cikkekben is jelentékeny készletet kell felhalmozni, mely a stabilizáció végrehajtása után hosszabb időn keresztül változatlan árszínvonalon forgalomba hozható. Kívánatos, hogy a már meglévő készletek, a különböző lefölözésekből ezután megszerezhető készletek, továbbá az amerikai 10 millió dolláros kölcsönből vásárolt készletek tartalékoltassanak arra az időre, amikor a stabilizációt végrehajtjuk. Olyan cikkekből, amelyek a piaci árfejlődést döntően befolyásolják és amelyekből a honi készlet elégtelen, import útján kell az ártartáshoz szükséges tartalékot megszerezni, még ha ezáltal a devizatartalék egy kisebb részét fel is áldozzuk. Meglévő devizaköveteléseinket teljes egészében arany- és árutartalékunk közvetlen vagy közvetett megerősítésére kell felhasználnunk. IV. Előkészítő intézkedések 1. A bevételi előirányzat realizálásához gondoskodni kell megfelelő adóügyi rendelkezések kibocsátásáról. Minthogy a nemzeti jövedelem nagyobb hányada a mezőgazdasági lakossághoz kerül, feltétlenül szükséges, hogy a beszolgáltatási kötelezettséget az adózással szervesen Összekapcsoljuk. A jelenleg érvényben lévő földadó és jövedelmi adó rendeletek maradéktalan végrehajtása lehetőséget ad arra, hogy a beszolgáltatásra kerülő termékek mintegy 50%-át adó címén vegyük igénybe, a másik 50%-ot viszont készpénzben megfizetjük. 2. A szabad foglalkozásúak és a vállalatok adózását a május 15-én megjelenő új rendelet szabályozza. 3. Ügy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, mind árpolitikai okokból szükséges, hogy a házbérjövedelmeket helyreállítsuk. A munkabérek valorizálásával a békebeli bérszínvonalban jelentékeny hányadot kitevő lakbérösszeg nem hagyható figyelmen kívül, mert különben 100 P alatti havi fizetések és munkabérek adódnának. Az 1 és 2 szobás lakásoknál 40%-os, a 3 szobás lakásoknál 60%-os, nagyobb lakásoknál és üzlethelyiségeknél 100%-os valorizációra gondolunk. Ugyanakkor azonban a házadórendszer segítségével a bérjövedelemnek mintegy 80%-át igénybevenni kívánjuk. Ezáltal tekintélyes községi és állami bevétel keletkezik, emellett az új építkezésekre kimondandó adómentesség és szabad bérmegállapítás az építkezésekre is serkentőleg hat. 4. A kiadások redukciója érdekében feltétlenül szükséges a B-1 ista legrövidebb időn belül való végrehajtása. Ezzel nemcsak a kiadások egy részét takarítjuk meg, hanem megteremtjük az előfeltételeket az adóapparátus megszilárdítására is. Ki kell küszöbölnünk a pénzügyi közigazgatásból a politikailag megbízhatatlan elemeket, hogy azután a megmaradó közalkalmazottakat hivatalukban megerősítsük és működésüket a központi hatalommal alátámasszuk.