Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

a bor árát véve alapul, az Újjáépítési Minisztérium később közlendő határo­zatától függ. Azok a hitelek, amelyek 1946. évi március hó l-jét meghaladó lejárattal folyósíttatnak, vagy ez időpontot meghaladó időre utólag meghosz­szabbíttatnak, 100%-os valorizáció mellett kerülnek visszafizetésre. A 100 millió pengős mustvásárlási és mustsűrítési hitel a Magyar Konzerv­gyárosok Országos Szövetségének felosztása alapján kerül folyósításra. Eb­ben a hitelkonstrukcióban kamat fejében a Bank mindenkori váltóleszámítási kamatlábát legfeljebb 18%-kal meghaladó, ez idő szerint tehát évi 21% kamat számítható fel. Ezen felül más jutalék vagy költség nem számítható. A 100 millió pengős hitelkeretből a Konzervgyárosok Országos Szövetsége által készített felosztási jegyzék figyelembevételével egyelőre csupán az enge­délyezhető hitel felerésze, vagyis 50 millió pengő kerül folyósításra. A hite­lek másik felerésze a hitelben részesülő vállalatoknak akkor folyósítható, ha a Szövetségnél igazolták, hogy a hitel első felét mustvásárlásra és az ezzel kapcsolatos kiadásokra felhasználták és a Szövetség erről a hitelfolyósító pénzintézetet értesítette. A mustvásárlási és sűrítési hitelakció lejárata 1945. évi december hó 31., amely időpontig a hitelkonstrukció keretében benyújtott, legfeljebb három havi lejáratú elfogadványok beváltásra kell kerüljenek. Meghosszabbításnak csak egész kivételes esetekben lehet helye, amiről a Bank az illetékes minisz­tériummal egyetértésben fog dönteni. A százmilliós mustvásárlási és sűrítési hitel átértékelés nélkül fizetendő vissza. Önként értetődően mindkét hitelakció keretében, függetlenül az érdekkép­viseleti szervek által megállapított hiteligényekről, az elfogadók bonitásának ismeretében mindenkor a fiókintézet váltóbíráló bizottsága dönt afelől, hogy a kérdéses elfogadványok a Bank tárcájába befogadhatók-e. Tekintettel arra, hogy a fenti akciós hitelek lebonyolításában a vidéki pénz­intézetek is résztvesznek, ezzel kapcsolatban a következőkre hívja fel a fiók­intézet figyelmét: Minthogy a Magyar Borgazdasági Egyesülés arról, hogy az egyes hitel­igénylők mely pénzintézetek útján óhajtják a szóbanforgó hitelt igénybevenni, előre értesítést adni nem tudott, az Üzletvezetőségnek nem áll módjában úgy, miként a gyümölcshitelek esetében, a fiókintézetet az egyes benyújtó pénz­intézetek által benyújtható váltók összegéről értesíteni. Ezért felhívom a fiókintézetet, hogy abban az esetben, ha valamely pénz­intézet a szóbanlévő hitelkonstrukciókból eredő váltókat szándékoznék be­nyújtani és a benyújtó pénzintézeteknek az eddigi rendelkezések alapján en­gedélyezett hitelkerete már kimerült volna, írásban vagy szükség esetén táv­beszélő útján forduljon az Üzletvezetőséghez, további rendkívüli hitel meg­állapítása végett. Amennyiben a fiókintézet által javasolandó rendkívüli hitel összege a be­nyújtó pénzintézet hitelképességével nem állna arányban, a fiókintézetnek arra vonatkozólag is jelentést kell tennie, hogy a tekintetbejövő elfogadvá­nyok bonitásának erősítése céljából az érdekelt hiteligénylő cég, mennyiben tudná valamely más hitelképes személy vagy cég váltókötelezettségi aláírását (szuperzsíró) beszerezni.

Next

/
Thumbnails
Contents