Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

82. Budapest, 1946. július 13. A MAGYAR GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET FELJEGYZÉSE AZ ADÓPENGÖ VÁSÁRLÓEREJÉNEK CSÖKKENÉSÉRŐL Valutánknak a múlt év őszén bekövetkezett erős elértéktelenedése szükségessé tette egy új értékmérő, az adópengő bevezetését, melynek segítségével valorizálni lehet az állami adókat, a bankbetéteket és a hiteleket. Az adópengő eme feladatának kb. április közepéig elég jól meg is tudott felelni, mert legalább megközelítőleg kifejezésre juttatta a pénz elértéktelenedésének mértékét. Attól kezdve azonban mind kevésbé volt arra képes, mert a közzétett adópengő vásárlóereje eleinte lassabban, majd mind gyorsabb ütemben csökkent. Az adópengő vásárlóereje romlásának két oka volt: 1. Az egyik ok az volt, hogy a valamely napra érvényes közzétett adópengőjegyzést március l-ig a két nappal megelőző, március 1-től kezdve a megelőző napi árindex alapján állapították meg. Technikailag elkerülhetetlen, hogy a mindenkor érvényes adópengő jegyzés egy azt megelőző időpont áradatai alapján nyerjen megállapítást, ennek azonban az a következménye, hogy ha az árak az adópengő kiszámítása és érvényessége között emelkednek, az adópengő vásárlóereje automatikusan csökken. így pl. április 14-én az adópengő jegyzés kiszámításának alapjául szolgáló árindex (1946. január 2=1) 132,57 volt, április 15-én pedig 154,57. Április 15-én a hivatalosan közzétett adópengőjegyzés az előző napi árindexnek majdnem pontosan megfelelően 133 volt, de az áraknak április 14-étől 15-ére bekövetkezett 16,6%-os emelkedése következtében az adópengő vásárlóereje április 15-én az 1946. január 2-i vásárlóerejének csak 86,1%-át érte el, mivel az április 14-i árak alapján kiszámított adópengő mint vásárlóerő csak másnap érvényesülhetett. 2. Az adópengő romlásának másik oka viszont az volt, hogy a Pénzügyminisztérium különböző megfontolások alapján április közepétől kezdve az adópengő értékét nem emelte oly mértékben, amint azt az adópengő alapjául szolgáló árindex emelkedése indokolttá tette volna. A csatolt táblázatban közöljük az adópengő vásárlóerejében bekövetkezett csökkenést. Táblázatunk első rovatában az adópengő kiszámításának alapjául szolgáló árindex értékét közöljük. Az értékek alapjául a megadott időpont árai szolgáltak. A második rovatban az adópengő közzétett értékét közöljük, amely március 1-jéig két nappal, attól kezdve egy nappal maradt el a kiszámított érték mögött, április közepétől viszont egy, a kiszámított érték alapján önkényesen megállapított szám. A harmadik rovat ezen két szám viszonyát mutatja és az adópengő vásárlóerejének csökkenését méri. A negyedik rovat azt mutatja, milyen mértékben csökkentette az adópengő vásárlóerejét az a körülmény, hogy az előző napi áradatok alapján kiszámított adópengő vásárlóereje 2, illetve 1 nappal később magasabb árszint mellett érvényesült. Az ötödik rovat azt mutatja, milyen mértékben tért el az adópengő közzétett értéke az árindex alapján indokolt értéktől. Táblázatunk negyedik és ötödik rovata határozza meg, hogy az adópengő elértéktelenedése mily mértékben vezethető vissza technikai okokra és meny-