Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

Fogalmazvány. - UMKL. XIX-L-l-n. 2. doboz. Eredeti aláírásokkal. Az előterjesztést először a Gazdasági Főtanács május 29-i határozatával, majd a Minisztertanács július 2-i határozatával elfogdta. A pénzügyminiszter dr. Varga István egyetemi tanárt, az Anyaggazdálkodási Hivatal elnökét nevezte ki a Hitelvéleményező Bizottság elnökévé. 72. Budapest, 1946. március 13. A MAGYAR NEMZETI BANK LEVELE A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ A BANK ÁLTAL FOLYÓSÍTHATÓ HITELEK KERETÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL • Ho. 1036/1946-6. Pénzügyminiszter Űr! A Pénzügyminiszter Űr 68 925/1946-1. a. sz. alatt, 1946. évi február hó 7-én kelt átiratában (közölte, hogy a Bank a magángazdaság részére naponként legfeljebb 3 milliárd pengő összegű keretben nyújthat hiteleket. A Gazdasági Főtanács 1036/1946. sz. alatt, 1946. évi január hó 30-án kelt átiratában ugyanezen összeget adópengőben állapította meg. A Ho. 1036/1946-V. sz. alatt, 1946. évi március hó 2-án kelt átiratunkban azzal a kéréssel fordultunk Pénzügyminiszter Űrhöz, méltóztassék a fent említett átiratában foglalt rendelkezést olyképp módosítani, hogy a magángazdaság részére engedélyezett hitelnyújtások folytán a Bank váltótárca állománya naponként 3 milliárd adópengőnél nagyobb összeggel ne növekedhessek. Ezzel kapcsolatban bátrak vagyunk rámutatni arra, hogy a magángazdaság részére engedélyezhető napi 3 milliárd adópengő összegű hitelkeret még abban az esetben sem fedezné a Banknál újabban jelentkező hiteligényeket, ha Pénzügyminiszter Úr fenti előterjesztésünkhöz hozzájárulna. Ez idő szerint ugyanis a Gazdasági Főtanács, illetőleg a Gazdasági Államtitkári Hitelvéleményező Értekezlet által jóváhagyott oly hiteligények jelentkeznek a Banknál, amelyek kielégítésének a fenti hitelkeret elégtelensége miatt történő elodázása az újjáépítést, valamint a gazdasági élet folytonosságát rendkívül hátrányosan befolyásolná. Ezek közül mint legfontosabbakat említjük meg: a Székesfehérvári Gázműveknek az újjáépítéssel, valamint a lengyel szénimporttal kapcsolatos hiteligényeit, a szövetkezeteknek (Általános Fogyasztási Szövetkezet, Futura, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, egyéb szövetkezetek) közellátással kapcsolatos hiteligényeit a cukorgyárak részére engedélyezett idényhiteleket, a jóvátételi vetőmagszállításokkal kapcsolatos hiteligényeket és az orosz-magyar árucsere finanszírozásával kapcsolatos hiteligényeket. Az említett hiteligények a 3 milliárdos keretben fennálló kielégítési lehetőséget messze meghaladják.