Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

tetett, vagy e hitelnyújtások szükségessége azért állott elő, mert a külfölddel lebonyolódó fizetési forgalom nem kielégítő funkcionálása azt szükségessé teszi. A jelenben az a helyzet, hogy egyes viszonylatokban (magyar-orosz, magyar-lengyel, magyar-cseh stb.) a Bankosztály és a minisztériumok óriási mérvű, több millió dolláros hiteligényeket támasztanak a Hitelügyi osztály vo­nalán anélkül, hogy a Hitelügyi osztálynak módja lett volna a hitelproblémák tárgyalásában előzetesen résztvenni, így a hitelezési lehetőségeket előre tisz­tázni, esetleg a külföldi fizetési forgalommal kapcsolatos hiteligényeket pre­ventíve befolyásolni, ahelyett, hogy a fellépő hiteligényeket jobb belátása elle­nére fait accompli alapján legyen kénytelen utólag kielégíteni. 2. A külföldi hitel másik válfaja, mikor az nem a folyamatos fizetési for­galom hiányainak áthidalására szolgál, hanem sui generis külföldi kölcsön­nyújtással állunk szemben. Ezek közé tartozik, mint első hitelművelet az ame­rikai 10 millió dolláros hitel. E hitel egyelőre árubehozatal alakjában fog lebonyolódni, tehát mindazok a problémák, melyek a devizában nyújtott kül­földi kölcsönök pengősítéséből és ezeknek belföldi hiteléletre gyakorolt hatá­sából különösen a két háború között adódtak, még nem aktuálisak. Az ilyen természetű kölcsönökre is áll azonban a feltételek megszabásának kérdése (kamatozás, lejárat, törlesztési módozatok), melyek a Hitelügyi osztály prob­lémái. Nemkülönben közelről érinti a Hitelügyi osztály gondozására bízott hitelpolitikát a kölcsön felhasználásának kérdése addig, míg irányított hitel­gazdálkodás folyik a belföldön. Amíg ugyanis az államtitkári értekezlet bevo­násával aránylag jelentéktelen összegű hitelek nyújtásának lehetőségét rész­letekbe menően vizsgálat tárgyává tesszük, addig a magángazdaság részére nyújtott hitelek hatványozott összege jön egy külföldi kölcsön-transakció alak­jában az országba, melyre vonatkozólag a Hitelügyi osztály még adatok birto­kában sincs, nemhogy véleményét kikérnék, vagy a tárgyalásokba bevonnák abból a célból, hogy a hitelpolitika összhangba kerüljön külföldi és belföldi vonalon. Mindezek alapján a Hitelügyi osztály kéri a Bank vezetőségétől ügykörének oly módon való megállapítását, hogy az állam által a magángazdaság részére történő hitelnyújtásokkal és a jóvátétel finanszírozásával kapcsolatos kérdé­sek tárgyalásába bekapcsoltassék; valamint, hogy a külföldi hitelnyújtásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával foglalkozzék és hatalmazza fel arra, hogy a külföldi hitelnyújtásokkal kapcsolatos tárgyalások előkészítésében, lefoly­tatásában és végrehajtásában, továbbá a külföldi hitelpiacok kiépítésében és fenntartásában intézményesen résztvegyen. K. Walder L. Faragó IV. 10. Oltványi Fogalmazvány. - UMKL. XXIX-L-l-n, 3. doboz. • Eredeti aláírásokkal. 1 A március 22-i dátummal kiadott Ho. 3. sz. körlevél, 1. 86. sz. irat. 2 Hármas bizottság = GF főtitkára, pénzügyminiszter, MNB elnöke. 3 GÁHE = Gazdasági Államtitkári Hitelvéleményező Értekezlet. 4 Az Országos Hitelügyi Tanácsot 1931-ben létesítették és 1949-ig állott fenn. Feladat­körére vonatkozóan részletesebben 1. a 30. sz. dokumentumot.

Next

/
Thumbnails
Contents