Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
II. A pengőinfláció időszakából
Egy másik figyelembeveendő momentum, hogy az esetben, ha árcsökkenések hatósági vagy douce violence hatása alapján létre is jönnek, ez nem a bankjegydézsma folyománya, mert valószínűleg ugyanez az intézkedés, illetve gyengéd erőszak bankjegydézsma nélkül is elérte volna ugyanazt a - közgazdasági szempontból talán nem is kívánatos - hatást. Végezetül rá kell mutatni arra is, hogy az infláció ilyen stádiumában, mint amilyenben jelenleg Magyarország van, nem a pénzmennyiség az, ami az áremelkedések ütemét főleg diktálja; elsősorban lelki momentumok képezik a fő hajtóerőt és épp ebből a szempontból a bankjegydézsma nem hogy nem árcsökkentő hatású, hanem - bizonyos rövid átmeneti idő után - a legnagyobb mérvben árfelhajtó tendenciákat hoz felszínre. Egykorú másodlat. - OL. Z/51. 31. cs. 422. t. 447-449. 1. Magyar Általános Hitelbank iratai. 57. Budapest, 1945. december 21. AZ ORSZÁGOS KÖZPONTI HITELSZÖVETKEZET LEVELE A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMHOZ A PÉNZLEBÉLYEGZÉSSEL KAPCSOLATOS MELLŐZÉSÉRŐL Titk. 289/1945-26 684. sz. Pénzügyminiszter Ür! Méltóztassék megengedni, hogy az intézetünk kötelékébe tartozó 986 hitelszövetkezet érdekében az alábbi ügyben kérjük Pénzügyminiszter Úr szíves jóindulatát és támogatását: A kormány 12 000/1945. számú, a bankjegyek egyes címleteinek bélyegjeggyel való megjelölése tárgyában kiadott rendelete kétségtelenül igen súlyosan érinti az egész ország területén működő s intézetünk kötelékébe tartozó hitelszövetkezeteket is. Szükség lett volna tehát arra, hogy intézetünk, mint e hitelszövetkezetek felügyeletére és gondozására hivatott szerv, idejekorán megfelelő utasításokkal és útmutatásokkal lássa el az amúgyis súlyos nehézségekkel küzdő hitelszövetkezetek vezetőit. Ennek ellenére sajnálattal kell megállapítanunk, hogy intézetünk vezetősége nem kapott meghívást a pénzlebélyegzéssel kapcsolatos előzetes bizalmas tárgyalásokra, s így természetesen nem állott módjában idejekorán megtenni azokat az intézkedéseket, amelyekre a hitelszövetkezetek jogos érdekeinek megóvása érdekében feltétlenül szükség lett volna. Miután az utóbbi hónapokban már több ízben tapasztalnunk kellett intézetünk mellőzését hasonlóan fontos ügyekben, pl. a mezőgazdasági hitelkació 1 előzetes tárgyalásánál s ezért kötelességünknek tartjuk Pénzügyminiszter Űr előtt rámutatni arra, hogy az intézetünk gondozására bízott és az egész országra kiterjedő hitelszövetkezeti hálózat a magyar gazdasági és hitelélet szem-