Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

Budapest, 1945. december 18. A TAKARÉKPÉNZTÁRAK ÉS BANKOK EGYESÜLETÉNEK KÖRÖZVÉNYE TAGINTÉZETEIHEZ A PÉNZLEBÉLYEGZÉSSEL KAPCSOLATOS LIKVIDITÁSI KÉRDÉSEKRŐL Jegyzőkönyv felvétetett az 1945. december hó 18-án reggel 8 órakor a Tébe helyiségében megtartott teljes ülésről. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank jelenlévő képviselői közlik a pénzintézetekkel a következőket: A tervbevett intézkedésekkel kapcsolatban a pénzintézeteknél netán felmerülő likviditási nehézségek áthidalása érdekében a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Szavatossági Bank a pénzintézetek rendelkezésére fog állani a következő módozatok szerint: Amennyiben a pénztári állományban pénzintézeteket veszteség éri és amenynyiben a betétállomány a közönség nagyobb mérvű igénybevétele folytán csökken, a Magyar Nemzeti Bank a valorizálatlan hitelekkel áll a pénzintézetek segítségére, szükség esetén a Szavatossági Bankon keresztül történő saját elfogadványaik ellenében. Az ily valorizálatlan hitelek összegének felső határa a készpénzállományban elszenvedett veszteség és az elvont betétek együttes összege. Amennyiben pedig a tervbevett intézkedésekkel kapcsolatban a pénzintézeteknél, különösen a bérfizetésekkel kapcsolatban hiteligények jelentkeznek, ezen igények kielégítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank ugyancsak hitelekkel rendelkezésre áll, azonban ezeknél a hiteleknél már csak valorizációs kikötéssel folyósított hitelek esetében. Mind a valorizálatlan, mind a valorizált hitelek futamideje egyelőre 1946. január 5. napjáig terjed. A megbeszélés folytán megállapítást nyert, hogy a körözvényben említett december 1. és 14. közötti készpénzállomány napi átlagának kiszámításánál osztóként a tényleges üzleti napok száma veendő fel. Felmerült az a kérdés, hogy ha vidékről postautalványon, pénzeslevélben vagy egyéb módon a tilalmi napok alatt befutó készpénz összegek tekintetében milyen eljárás követendő? - E részben az a felfogás alakult ki, hogy ilyen összegek, mint őrzési letét, külön kezelendők, kiszolgáltathatók annak a félnek, akinek javára az átutalás a pénzintézeten keresztül történt. Ennek hiányában az átutaló személy vagy intézet őrzési letétként a tervezett pénzügyi intézkedések szempontjából annak a kockázatára kezelendők. A pénzintézetek képviselői azon kívánságnak adnak kifejezést, hogy azon különböző jogi inkonvenienciák kiküszöbölésére, amelyek a most tervbe vett intézkedésekkel kapcsolatos pénzforgalom korlátozásából előállhatnak, elengedhetetlenül szükséges, hogy a minisztérium megfelelő jogszabály útján mentesítse a pénzintézeteket a magánjogi felelősség és következmények alól. A Pénzügyminisztérium jelenlévő képviselői kijelentik, hogy ezen jogszabály életrehívásáról gondoskodnak.