Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
II. A pengőinfláció időszakából
Jelenleg a bankjegynyomás négy helyen folyik. Éspedig a pénzjegynyomda épületében, a Klösz György és Fia Grafikai Műintézetben, a Posner Grafikai Műintézetben és a Magyar Földrajzi Intézetben. A nyomáshoz 10 ofsetgép vétetik igénybe, éspedig 6 kétszínű és 4 egyszínű gép. A gépek kivétel nélkül napi 24 órás munkamenetben, váltott személyzettel, éjjel-nappal dolgoznak. Megjegyezzük, hogy Budapesten ez idő szerint csupán egyetlen darab olyan jó karban lévő, megfelelő ofsetgép van, amely jelenleg nincs bankjegynyomással foglalkoztatva, éspedig a Glóbus Nyomdai Műintézet Rt.-nál. Ennek az egyetlen gépnek a bekapcsolása ellen szól azonban, hogy a nyomás decentralizálása és külső nyomdák igénybevétele a műszaki és számszerű ellenőrzést már most is rendkívüli mértékben megnehezíti, tehát újabb külső nyomda bekapcsolása nem kívánatos, viszont a pénzjegynyomda épületében a teljesítmény fokozása helyhiány miatt nem lehetséges. A bankjegyek számozását, vágását és beolvasását ugyanis a pénzjegynyomda maga végzi. A bankjegy gyártás lehetőségeinek megítélésénél döntő jelentősége van a papírellátás kérdésének. A pénzjegynyomda békeidőben évenkint 1-2 vagon papirost dolgozott fel. Jelenleg az évi bankjegypapír szükséglet kb. 110 vagon. Békében bankjegypapír gyártására egyedül a Diósgyőri Papírgyár Rt. rendezkedett be. Ennek havi teljesítménye a mai gyártási viszonyok mellett 6-8 vagon. A bank jegy gyártás mai üteme mellett a Diósgyőri Papírgyár a szükségletet egyedül nem képes fedezni, ezért kénytelenek voltunk bankjegypapirost a Szolnoki Papírgyárnál is megrendelni. Ez a gyár bizonyos átalakítások után a bankjegypapír gyártást már megkezdte. Az évi szükségletként jelentkező 110 vagon bankjegypapiros előállításához kb. 18-20 vagon rongyanyagra és 120 vagon különleges minőségű cellulózéra van szükség. A szükséges rongyanyagot ez ideig belföldön lehetett biztosítani, azonban a Magyar Nemzeti Bank és a Diósgyőri Papírgyár tulajdonában lévő cellulózkészlet már teljesen kimerült és jelenleg a Szolnoki Papírgyár készletének a feldolgozása folyik. Cellulózgyártás Magyarországon nincs és a kül^ földről való behozatal ügyében hónapok óta folyó kísérletek mind ez ideig nem vezettek eredményre. Ugyancsak súlyos a helyzet a festékszükséglet tekintetében. Ofsetnyomó festékek gyártása Magyarországon nehézség nélkül lehetséges. A gyártáshoz szükséges anyagok: lenolajkence és porfestékek. A pénzjegynyomdának igen tekintélyes lenolajkence készlete volt, ennek nagyobbik részét azonban a fokozott igénybevétel mellett már feldolgoztuk. Lenolajkencét Magyarországon lenmagból elő tudnak állítani és így remélhető, hogy a szükséges kencemenynyiség kellő időben biztosítható lesz. Ebben az ügyben az Iparügyi Minisztériumban tárgyalások folynak. - Az ofsetfestékhez szükséges porfestékek békében külföldről kerültek beszerzésre. Mivel importra ez ideig lehetőség nem volt, kénytelenek voltunk az országban fellelhető és részben jóminőségű, azonban ofsetfestékek gyártására nem alkalmas porfestékeket felhasználni. Ez a nem megfelelő minőségű porfesték sokban hozzájárult ahhoz, hogy bankjegyeink minősége nem kifogástalan. - A nem megfelelő minőségű porfestékkészlet is azonban rohamosan fogy. Ezért előkészületeket tettünk, hogy a
