Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
II. A pengőinfláció időszakából
- a fentebb említett fedezeti váltókon túlmenően - az értéköbblet tekintetében is ilyen fedezetet szerezni. A kölcsönök mikénti felhasználását, az értéktöbblet kiszámítását, beszedését és a Bankhoz való továbbítását a Pénzintézeti Központ ellenőrzi. Az ellenőrzés költségét és munkadíját az iparvállalat terhére a pénzügyminiszter állapítja meg. A Bank azonban a maga részére is fenntartja a közvetlen ellenőrzés jogát, a Bank a kincstárral szemben nem vállal magára semmiféle kötelezettséget abban a tekintetben, hogy az ellenőrzés jogával valóban élni fog. Az Iparügyi Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium az iparvállalatoknak a hitelszervezet kikapcsolásával folyósított kölcsönöket 60 napon belül történő visszafizetésre felmondják. Egyidejűleg azonban közlik az érdekelt vállalatokkal, hogy a vállalatok a visszafizetés teljesíthetése céljából a fentiekben meghatározott módon kölcsönt igényelhetnek. A vállalatok a közvetlenül folyósított kölcsönök után bankkamatláb + 5% utólagos kamatot tartoznak a folyósítási időre fizetni. Az ilyen vállalatok jegyzékét a bizottság utólag felülbírálja. A felmondásra kerülő újított hitelek valorizáció szempontjából úgy tekintendők, mintha 1945. július l-jén folyósíttattak volna. E feljegyzés három eredeti példányban kerül aláírásra, egy példány a Pénzügyminisztérium, egy az Iparügyi Minisztérium, egy pedig a Magyar Nemzeti Bank irattárában marad. A mai napon aláírattatott azzal, hogy a II. bekezdés végére a következő beszúrás vétetik fel: A pénzintézet azokat a kölcsönigényléseket is továbbítja, amelyeket a maga részéről bármely okból nem tart, vagy nem tart teljes összegükben kielégíthetőnek. A IV. és az V. bekezdés közé, a „kéri" szó után a következő új bekezdés vétetik fel: Ha az Iparügyi Minisztérium egy olyan iparvállalat kölcsönigényét tartja kielégítendőnek, amelynek kielégítésére pénzintézet nem vállalkozott, megkeresi a pénzügyminisztériumot abban a tekintetben, hogy hajlandó-e szavatosságot vállalni az illető iparvállalatnak folyósítandó hitelre. Igenlő esetben az Iparügyi Minisztérium a kölcsönt a Pénzintézeti Központon keresztül folyósíttatja. Utóbbi esetleg más intézetet is kijelölhet. Bán (Antal) 1 Faragó (Lajos) 2 Csizik (Béla) 3 Tisztázat. - UMKL. XIX-L-l-n. 1. doboz. Eredeti aláírásokkal. 1 A Pénzintézeti Központ tagjait az alaptőke, illetve a mérleg főösszeg nagysága szerint sorolták csoportokba (kúriákba). A III. kúriába az egyenként kisebb jelentőségű és tőkeerejű, főleg vidéki pénzintézetek tartoztak. 2 Iparügyi miniszter (1945-1948, SZDP). 3 Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója (1945-1946). 4 Pénzügyminisztériumi államtitkár (1945 novemberéig). A közölt irat mellett található az újjáépítési miniszter július 23-i átirata, melyben a Minisztertanács korábbi döntésére hivatkozva az Újjáépítési Minisztérium közreműködését igényli az iparindítási hitelek elbírálásánál és folyósításánál.
