Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

Az új hitelnyújtások a jelentési időszak folyamán is túlnyomórészt hitelkonstrukciók keretében történtek, amelyek a termelés fenntartását és az értékesítés előmozdítását célozták. A valorizáció elve e konstrukciókban is fokozódó mértékben érvényesült és október vége óta a bank általában véve csak hitelnyújtásokból eredő váltókat fogad el leszámításra, kivéve a kifejezetten valorizációmentesen engedélyezett hiteleket. A valorizált hitelnyújtásoknál általában az iparindítási hitelekre megállapított szabályozás irányadó. Az állami kiadások az árak és a fizetések emelkedése következtében jelentősen növekedtek és októberben már 56,7 milliárd pengőt értek el a szeptemberi 18,8 milliárddal szemben. A kiadásokból októberben 15,3 milliárd esett a jóvátételi és fegyverszüneti terhekre. A folyó bevételek a kiadásoknak csak 5,8%-át fedezték, úgy hogy 52,7 milliárdos hiány mutatkozott, amely a kincstárjegyek hozamából nyert fedezetet. A kincstárj egy-kibocsátások a Bank státusának alakulását az október 23-tól november 23-ig terjedő időszakban is döntő módon befolyásolták. Ebben az időben az állam 235 milliárd összegű kincstárjegyet bocsátott ki, a bank le számítási állománya pedig 238,8 milliárddal 314,3 milliárdra emelkedett. Ebből a kincstárjegyek 299,1 milliárdot, azaz 95,2%-ot tesznek ki. A jegyforgalom a váltótárcánál jóval kisebb mértékben, 181,7 milliárddal 266,4 milliárdra emelkedett. Ennek az a magyarázata, hogy a leszámított kincstárjegyek ellenértékének egy részét nem fizettük ki, hanem zsirószámlán irtuk az állam javára. Az állami számlákon kezelt összegek október 23-tól november 23-ig 56,9 milliárddal emelkedtek, de jelentős összeggel, 10,1 milliárddal növekedtek a magánosok zsirókövetelései is. Nagyobb változást mutat még az egyéb követelések tétele, amely 12,7 milliárddal emelkedett főleg annak következtében, hogy az arany- és devizabejelentési rendelet nyomán történt vásárlások az egyéb követelések között kerültek elszámolásra. Fogalmazvány. - UMKL. XXIX-L-l-m. 8. doboz. 38. Budapest, 1945. július 16. A MAGYAR NEMZETI BANK KÖRLEVELE A BANKINTÉZETEKHEZ A RUBEL BANKJEGYEK MAGYARORSZÁGI FORGALMÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL E. 1133/1-1945. A m. pénzügyminisztérium folyó hó 15-én megjelent hirdetménye szerint a szovjet rubel jegyeket folyó hó 15-től kezdve nem szabad forgalomba hozni és az abban foglalt felhívás értelmében e jegyeket pengőre szóló fizetési eszközökre való átváltás végett be kell szolgáltatni. Az átváltás 1:2,5 értékarányban folyó hó 15-től folyó év augusztus hó l-ig az ország összes pénzintézeteinél és azok fiókintézeteinél - tehát a bankintézeteknél is - fog lebonyolítást nyerni.