Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Tisztázat. UMKL-XIX-I-l-e, 1947-122.675. Az irathoz mellékelve van Rényi Alfréd matematikusi kandidátusi disszertációjának nyomtatott tézise. A II. fejezetet, amelyben beszámol egyéves tanulmányai szakmai eredményéről, hely hiányában elhagytuk. Dr. Rényi Alfréd volt az első magyar ösztöndíjas, aki kandidátusi fokozatot szerzett a Szovjetunióban. Rényi Alfréd 1949-ben a MTA levelező tagja, majd 1956-ban a MTA rendes tagja lett. 85 Budapest, 1947. november 8. A MAGYAR-SZOVJET MŰVELŐDÉSI TÁRSASÁG III. RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS AZ ÚJJÁVÁLASZTOTT ELNÖKSÉG NÉVSORA Jegyzőkönyv felvétetett 1947. november 8-án (szombat) délután 4 órakor a MagyarSzovjet Művelődési Társaság III. rendes évi közgyűlésén a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az elnökség részéről jelen vannak: dr. Rusznyák István elnök, dr. Szántó Rezső igazgató, dr. Szemerényi Oszvald főtitkár, dr. Szolnoki András h. főtitkár. Megjelentek továbbá a jegyzőkönyv 1. számú mellékletét képező íven felsoroltak. Dr. Rusznyák István elnök megnyitja a közgyűlést és megállapítja, hogy a jelenlevők számára való tekintettel a közgyűlés határozatképes. Felkéri a jegyzőkönyv vezetésére Lendvai Magdát és annak hitelesítésére Gábor Ernőt és Simon Bélát. Elnök azután felkéri dr. Szántó Rezső igazgatót, hogy olvassa fel a Társaság II. Országos Kongresszusára és a III. rendes évi közgyűlésére érkezett üdvözlő táviratokat. Dr. Szántó Rezső igazgató felolvassa a Szovjetunió külföldi kulturális kapcsolatait ápoló társaság (VOKSZ), a Román-Szovjet Művelődési Társaság, a Csehszlovák-Szovjet Művelődési Társaság, a Lengyel-Szovjet Baráti Társaság és a Francia-Szovjet Társaság üdvözlő táviratait. Elnök ezután dr. Szemerényi Oszvald főtitkárt kéri feljelentésének megtételére. Szemerényi Oszvald: „Társaságunk munkája egyrészt a nagyközönséget megnyerni a magyar-szovjet barátság gondolatának, megismertetve vele a Szovjetunió minden ágazatát. A munka súlya a dolog természeténél fogva nem az, hogy az embereknek módot és lehetőséget adjunk arra, hogy saját maguk hatoljanak be az orosz nyelv megértésén keresztül a Szovjetunió kulturális életének legújabb fejlődésébe, hanem az, hogy előadásokon és könyveken keresztül élőszóban és írásban ismertessük a Szovjetunió kultúrájának tényeit. Ez a munka szervezési osztályunkra hárult. Az osztály fejlődését az alábbi számok igazolják. Nagy-Budapesten 1946 második felében a szervezési osztály kezdeményezésére kb. másfélszáz előadást tartottunk. Ez havonként átlag 20 előadásnak felel meg. 1947-ben ez a szám 850-re emelkedett, 14 000