Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE

12/A Budapest, 1947. február 24. ILLYÉS GYULA JELENTÉSE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTERNEK SVÁJCI, FRANCIAORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI ÚTJÁRÓL Miniszter Úr! Néhány magyar íróval és művésszel együtt a múlt év novemberében meghívást kaptam a Genfben működő Comité International pour le Placement des Intellectuels Réfugiés c. szervezettől, hogy a szervezet vendégeként három hónapot üdüléssel Svájcban töltsek. Kiutazásom eló'tt egy-két nappal Miniszter Úr felszólított, hogyha mód adódik rá, ezt az utazást használjam fel Magyarország külföldi kulturális kapcsolatainak megerősítésére is, illetve oly irányú tájékozódásra, hogy mik a lehetőségei és mik lennének teendői e téren a demokratikus Magyarországnak. Három hónapot tartózkodtam külföldön. Engedelmével erről az alábbiakban számolok be. 1. Svájc. A fent említett Comité International pour le Placement des Intellectuels Réfugiés-mk, amely a svájci származású írók, sőt láthatóan a hivatalos kulturális szervek támogatásával működik, szintén célja volt, hogy az üdülésre meghívott vendégeket - magyar részről Czóbel Bélát, Ferenczy Bénit, Márai Sándort, Pátzay Pált, Cs. Szabó Lászlót, Szó'nyi Istvánt, Szüts Lászlót és személyemet, majd az utánunk érkezőket is - összeismertesse a svájci szellemi élet vezetőivel. Ez vállalt munkámat igen megkönnyítette. Megkönnyítette a munkát az a körülmény is, hogy Hubay Miklós, a genfi Magyar Könyvtár vezetője - aki a magyar ügyekben a fenti Comité egyik tanácsadója volt -, ugyancsak feladatának tekintette külföldi szellemi kapcsolataink megteremtését, és e téren hosszabb idő óta közismert buzgósággal szorgoskodott. Ennek köszönhető, hogy igen rövid idő alatt igen sok neves személyiséggel ismerkedtünk Össze. Részt vettünk több fogadáson, így a lengyel művészi csoporttal való megismerkedés után november 30-án az Association Suisse des Écrivains, december 30-án pedig a genfi Cercle de la Presse et des Amitiés adott megismertetésünkre ötórai teát, illetve estélyt. Ez alkalomkor különösen az alábbiakkal folytattam olyan beszélgetést, amelynek a jövőben látható eredménye lehet : Charles Fournet (lauréat de l'Académie Française), aki a genfi egyetem tanszékén mint privát docent ad elő, és aki kijelentése szerint egy meghívás esetén szívesen eljönne Budapestre előadást tartani, Marcel Raymond az ismert irodalomtörténész, a genfi egyetem irodalmi tanszékének tanára készséggel együttműködnék bármely magyar irodalmi vállalkozásban, Henri de Ziegler, aki az Association Suisse des Ecrivains elnöke, aki járt már Magyarországon és népünk őszinte barátja, szintén hajlandó lenne hazánkba ellátogatni, Robert de Traz az ismert író, a Journal de Genève irodalmi kritikusa s aki Szabó László könyvéről írván melegen emlékezett meg Magyarországról, André Prudhommeux a kitűnő, nyilván a legkitűnőbb francia versfordító, aki Shakespeare szonettjeinek formahű