Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

szállították. 1945-ben az Intézet a budapesti Egyetem keretében nyert elhelyezést: gondnokául 1945 decemberében dr. Szabó Dénes tanársegéd neveztetett ki. A magyar VKM Pacut Julián lengyel állampolgár műegyetemi hallgatót 1946. október l-jétől kezdődően az Intézet gyakornokává nevezte ki és részére a X. fizetési oszt.-nak megfelelő havi járandóságot utaltatott ki. Megbízását 3 havonként a VKM mindaddig meg fogja újítani, míg a lengyel illetékes szervek az Intézethez végleges lengyel vezetőt, illetve lektort nem küldenek ki. A varsói Magyar Intézet tudomásunk szerint elpusztult, könyvanyagát állítólag vidékre szállították, előttünk egyelőre még ismeretlen helyre. Mindenekelőtt szükséges volna, hogy a lengyel hatóságok az Intézet részére Varsóban megfelelő helyiséget biztosítsanak s a régi könyvállomány visszaszerzésében segítségünkre legyenek. Addig is, míg a varsói Magyar Intézet működését folytathatja, a krakkói egyetemen létesített magyar lektorátust tekintjük átmeneti megoldásnak. Később azonban mind a varsói Magyar Intézet, mind a krakkói magyar lektorátus ügyét együttesen rendezni kívánjuk, összhangban a Magyarországon létesítendő lengyel oktatásügyi intézmények rendezésével. További intézkedésig a krakkói magyar lektorátust dr. Csorba Tibor látja el. ad 2. A budapesti polonisztikai, illetve a varsói hungarológiai tanszék mielőbbi betöltését magyar részről is kívánatosnak tartják, egyelőre azonban az ügy személyi, költségvetési és technikai előkészítést igényel. ad 3. A krakkói magyar lektorátust a majd újból Varsóban felállítandó Magyar Intézet krakkói fiókjának tekinthetjük. Ennek megfelelően magyar részről a budapesti Lengyel Intézet vidéki fiókjaként a debreceni egyetemen lehetne felállítani lengyel lektorátust, melyet akkor lehetne betölteni, ha a varsói Magyar Intézet újból megkezdené működését. ad 4. Vidéki magyar, illetve lengyel egyetemi tanszékek további felállításával kapcsolatban szintén a 2. pontban foglaltak irányadók. Ezek betöltésére természetesen csak a budapesti, illetve a varsói tanszékek ügyének végleges rendezése után kerülhetne sor. ad 5. Elvileg megvan a készség magyar részről vidéki lektorátusok kölcsönös szervezésére, a fentebb említett technikai szempontok miatt azonban erre csak a budapesti és debreceni (varsói, krakkói) intézmények újbóli működésbe lépése után kerülhet sor. ad 6. A személyi és dologi kiadásokat nem a befogadó, hanem a küldő állam viseli. Mivel a személyi és dologi kiadásokat a küldő állam fedezi, a 6. pont második bekezdésében foglaltakra nézve szintén a küldő állam illetékes határozni. ad 7. A hetedik pont terjes mértékben elfogadható. ad 8. A kölcsönös ösztöndíjak létesítésében és odaítélésében tekintettel kell lenni a másik állam kulturális és gazdasági viszonyaira s lehetőleg oly tanulmányok folytatására kell kiküldeni ösztöndíjasokat, melyek ott különösen sikeresen folytathatók (Magyarországon pl. műegyetemi, állatorvosi, mezőgazdasági tanulmányok). ad 9. Kölcsönös könyvjutattások az intézetek és lektorátusok részére, a múltban követett gyakorlat alapján, a kulturális egyezmény természetes következményei.