Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

nok, akiknek a magyar kultúrkörben való megtartása kívánatos és általuk is örömmel fogadott. Közismert tény is, hogy számosan családi és egyéb szálakkal fűzó'dnek Magyarországhoz. Ugyanakkor tény az, hogy a jelenlegi forrongó helyzetben, mely a mandátum megszűnése után nyilvánvalóan még jobban ki fog élesedni, a magyar kultúrintézet munkája elé valószínűleg leküzdhetetlen akadályok gördülnek. A VKM. azon álláspontja tehát, hogy az intézet működését szüneteltetni fogja, itteni megítélés szerint is indokoltnak látszik. Ugyanakkor tisztelettel rámutatok arra a veszélyre, hogy a szüneteltetés esetleg vákuum képződését jelentené és ezért javasolom, megfelelő időben az angol mandatorikus hatóságok helyébe lépő közegekkel a magyar hatóságok vegyék fel az érintkezést. Megjegyzem, itteni értesülések egyáltalában nem támasztják alá a VKM átiratában foglalt azon állítását, hogy „a Magyarországról terjedt hazug híreknek Palesztina volna egyik gócpontja." A követség kapcsolatban áll több itteni hivatalos zsidó vezetővel, akik a palesztinai politikai közvélemény minden árnyalatát képviselik, s tőlük éppen ellenkező véleményeket lehet hallani. Erős János sk. követségi tanácsos, id. ügyvivő Másolat. UMKL-XIX-I-l-e, 1948-248.952. A jelentést a KÜM küldi meg a VKM számára. Az utalás a 171/B. alatt közölt VKM iratra vonatkozik. 173 Budapest, 1948. június 23. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTER ÉSZREVÉTELE ÉS JAVASLATA A KÜLÜGYMINISZTER SZÁMÁRA A JERUZSÁLEMI MAGYAR INTÉZET KÜLÜGYI HATÁSKÖRBE VÉTELÉRŐL Londoni magyar külképviseletünknek a jeruzsálemi Egyetemi Magyar Intézet átmeneti szüneteltetése tárgyában hozzám eljuttatott megjegyzései alkalmat adnak arra, hogy Miniszter Úrnak újból felvessem a fenti Intézettel kapcsolatos és szóbelileg több ízben említett elképzelésemet. Mind az említett megjegyzések, mind pedig jeruzsálemi kulturális megbízottamnak hozzám elérkezett jelentései arról győztek meg, hogy Palesztinában a kulturális feladatokat megelőzően elsősorban külügyi feladatok várnak megoldásra, éppen ezért egy külpolitikai intézmény fenntartása sokkal célravezetőbbnek látszik, mint egy csupán kulturális tevékenységre szorítkozó egyetemi inézet. Az előbbinek keretében természetesen kulturális jellegű tevékenység is folytatható, sőt szükséges is lenne.